Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.

II. Teher 1. Téglagyári üzem 9 399,25 Pengő 2. Apaállattartási 997,50 Pengő Összes teher: 10 396,75 Pengő Megjegyzés: A 4. pont alatt feltüntetett ingatlanok területe és a számítás alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelme: a) 23 kh 595 Döl 21,26 Korona b) 550 kh 438 Döl 1 678,53 Korona c) 1005 kh 881 Döl 4 643,21 Korona A két világháború közötti időszakot tárgyalva meg kell emlékeznünk egy másik karcagi birtokközösségről is. Az első világháborút követően a Nagyatádi Szabó Istvánféle földbirtokreform következményeként Karcagon legeltetési társulat alakult. A Hartyányi-féle földből 524 karcagi gazda 600 kat.holdat legelő céljára igényelt. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság azt meg is ítélte, és a területen 1926. június 5-én megalakult a „Karcagi Birtokosság Legeltetési Társulata". A legeltetési társulat az 1913. évi X.tc. alapján szerveződött, ügyvitele, szervezete teljesen független volt a (korábbi) karcagi közbirtokosságtól. IV. A karcagi közbirtokosság, illetve a nevében intézkedő városi képviselőtestület 1937-ben új szabályrendelet alkotására szánta el magát. A tervezet az 1911-ben elfogadott szabályzattól főleg abban tért el, hogy kimondta az ún. közbirtokossági Bizottság" alakítását. A bizottság feladatát képezte volna a közbirtokossági tisztségre pályázók közül az állások elnyerőit kiválasztani. A létrehozandó bizottság ilyen irányú feladatát már az egyik városi ügyvéd is megtámadta , de a karcagiakat inkább a földművelésügyi miniszter levele lepte meg. A szabályrendeletet ugyanis a vármegye megerősítette, de a miniszteri levél annak törvényellenességére mutatott rá. Nevezetesen, „amennyiben a közbirtokosság az 1894. Xll.tc. 11. §-a alapján szervezkedik, az esetben annak ügyeit ... a község (megyei város) képviselőtestületének ellenőrzése mellett a város polgármestere - az általános közigazgatási szabályok figyelembevételével — intézi, ennélfogva a megyei városnak a közbirtokosság vagyonának kezelése céljából külön szabályrendeletet alkotni nem lehet.' A miniszter utalt arra is, hogy a tervezetben, illetve a korábbi szabályrendeletekben szereplő kitétel, vagyis a városi képviselőtestület felruházása a „közbirtokosság egyetemének" jogkö54

Uo. 1943. 554/1943 (márc. 5.) Uo. 1937. Az új szabályrendelet és tárgyalása. Uo. 1939. 13312. Dr. Rimaszombati István fellebbezése. 57

Uo. 1942. 6.901. F.m. sz. levélmásolata (ápr. 20.) 140