Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Laszlovszky József: "Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához.) / 9. o.

Ezen kívül az oklevél még arról is tudósít, hogy a korábban említett alpári részhez kapcsolódó Kustiza Kerektou, Sokord, Kéktou, Horgas, Halastou, Feirtou, Egres és Hosiouer nevű halastavakat a ságiak és az alpáriak, ahogy az régóta szokásban volt, közösen halásszák. Az idézett határjárás lokalizálásával már foglalkoztak korábban is, számos részletét sikerült értelmezni. GYŐRFFY GY. Árpád-kori történeti földrajzában részletesen foglalkozott Sággal, mivel az ebben az időszakban Csongrád megye része volt, és mint a Tiszazug egyik legjelentősebb települése több oklevélben is maradtak fenn róla adatok. Utóbb pedig BOTKA J. Csépáról szóló monográfiájában szerepel többször a település , illetve HAVASSY P. foglalta össze adattárszerűen a Tiszazugra vonatkozó adatokat.

14 Ság falu az Árpád-korban az apátság birtoka, és az itt lakó halászok hallal adóznak az apátnak. Ugyanakkor arra is van adatunk, hogy embereket telepítenek ekékkel, vagyis a földművelésnek is szerep jut a település életében. Később az apátság tiszai birtokaival együtt állandó jogi viták tárgya, mivel az egyházi birtokos egyre nehezebben tudja érvényesíteni a környező, növekvő hatalmú világi birtokosokkal szemben hatalmát, és így különböző hatalmaskodások játszódnak le. Ezek kapcsán több oklevél is készül, többek közt 1225-ben, 1341-ben, illetve 1330-ban, amikor Ug felőli határát is leírják. A település jelentőségét az is mutatja, hogy az 1332—37 között keletkezett pápai tizedjegyzékben plébániával rendelkező helyként jelölik, mely a szolnoki esperességhez tartozik. Kiemelt helyzetét a Tiszát itt keresztező útvonal, illetve az ahhoz kapcsolódó átkelőhely indokolja. Később a település jelentősége csökken, magánbirtokká válik, de egészen a török korig számos írott forrásban említik. A török kori összeírásokban utoljára 1558-ban és 1561-ben tűnik fel, a XVII. századi 17 forrásokban már nem szerepel. 2

GYÖRFFYGy. 1963.899. 3 , , , , BOTKA János: Egy tiszazugi falu Csepa törtenete. Levéltári Füzetek 3. Szolnok, 1977. (Továbbiakban: BOTKÁ J. 1977.) 4 . .. . HAVASSY Peter: Adatok a Tiszazug Mohács előtti történeti földrajzahoz. (Továbbiakban: HAVASSY P. 1981.) 10 éves a Tiszazug kutatása. Szerk.: SZABÓ L. Szolnok, 1981. 30-48. 5

GYÖRFFY Gy. 1963. 899. 6

HAVASSYP. 1981. 7

BOTKAJ. 1977. A falu történetéről, elnevezéséről: KRISTÓ Gyula - MAKK Ferenc - SZEGFŰ László: Adatok korai helyneveink ismeretéhez. I. Acta Historica. Szeged. XLIV. (Továbbiakban: KRISTÓ Gy. MAKK F. - SZEGFŰ L.: Acta Hist.) 40-41.; KÁLMÁN Béla: A földrajzi nevek etimológiai szótára. Magyar nyelv 1979. 3. 304.; KISS Lajos: A földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 552.; KNAUZ N. 1890. 241-249.; GYÖRFFY Gy. 1963. 889.; HAVASSY P. 1981. 38.; KNAUZ N. 1874-82., 57-59.; FEJÉR György: Codex Diplomatics Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. Buda, 1829-44. VII/IV. 338.; IX/IV. 472.; Anjoukori Okmánytár. Szerk.: NAGY Imre, NAGY Gyula, Budapest, 1879-1920. IV. 20.; Zsigmondkori Oklevéltár. Szerk.: MÁLYUSZ Elemér. Budapest, 1951-58. II/I. 639-40.; CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890-1913.

1. 682. 12