Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.

az alapirat szerkesztésével. Ez később még több tanácskozáson módosult. Ugyancsak Varga volt az, aki a latinul írt Somsics-tervet és a privilégiumokat lefordította és magyarázta. A nagykunsági szervezkedés augusztus elején zajlott, s az augusztus 19-én tartott kisújszállási tanácsülésből már minden Jászkun Kerületbeli helység tanácsának megküldték Kisújszállás koordinációs tervét, az egyes pontok szükségességét alátámasztó magyarázatokkal együtt. A kisújszállási javaslat legnagyobb jelentősége, hogy részletesen kidolgozott mintát ad a képviseleti rendszer bevezetésére, megszabva a választók és választhatók körét, a választások módját. Hatása pontosan lemérhető az egyes helységek megmaradt javaslatain. A kerületek magisztrátusa és az egyes helységek közötti véleménykülönbség mutatja, hogy az országgyűlési szereplése alapján a konzervatívok közé sorolható Hármas Kerületben számos reformokat sürgető javaslat született. Kunszentmárton és Karcag teljes egészében elfogadta a kisújszállási javaslatot, Kunhegyes, Kunszentmiklós és Madaras némi módosítással, de a helységek 80 %-a, ha nem is fogadta el, ahhoz igazodott. Két helység: a Kiskunságbeli Majsa és Lacháza, a privilégium betű szerinti értelmezéséhez ragaszkodott. A legkonzervatívabb állásfoglalás Jászjákóhalmán volt. Itt a tanács mereven elhatárolta magát minden polgári törekvéstől. Szerintük nem kell népképviselet, mert az csak felfordulást eredményezne, s ez az egyetlen beadvány, amely a tisztségviselők adómentességének a megtartása mellett szólt. Ugyancsak konzervatív Jászfényszaru véleménye. Ők mindent a nádorra bíznának, de azért a közteherviselés és a telekkönyv behozatala mellett voksolnak, az ősiség eltörlése ellen viszont tiltakoznak. A haladók táborának elvi alapjait Jászberény foglalta pontokba: 1. A polgári bíráskodás független fizetéses testületre bízassék. 2. A közügyek feletti tanácskozást sem túl nagy, sem túl kicsi testület nem láthatja el. 3. E testületet az önálló, adófizető polgárság maga közül szabadon válassza. 4. Szólásszabadság, párosulva mások véleményének a tiszteletben tartásával. 5. Mindenben nyilvánosság uralkodjék. 6. A számadói hivatalokra évenként, a többi hivatalra 6 évenként válasszanak tisztségviselőt. 7. Részrehajló bírák, hűtlen kezelők elmozdíthatók és büntethetők legyenek. 8. A helységek ne közvetlen gazdálkodást folytassanak, hanem javaik bérbeadásával igyekezzenek nagyobb jövedelmet szerezni. 9. A közszolgálat - (közmunka) — szűnjék meg, ki-ki készpénzzel válthassa meg, ha akarja. 10. Az adórendszer mindenkire terjedjen ki. A képviseleti rendszerre minden helység külön részletes javaslatot tett. A kisújszállási alapjavaslat a polgárok választói képességének feltételeit a következőkhöz köti:

34 'SZML JK. Ker. kig. Fasc. 4. N° 2272/1843. BKML Kkhalas lt. Hh. 205 N° 20/1843. 121