Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.

hogy megvitatás után véleményüket és javaslataikat az 1831. október 2-re összehívott országgyűlés kezdetéig küldjék meg. A kibontakozó haladó, ellenzéki irányzat képviselői nagy reményekkel tekintettek a következő országgyűlés elé, ugyanis éppen a rendszeres bizottsági munkálatok vitáit akarták felhasználni a feudális társadalmi rend elleni támadásra. Az 1830-as országgyűlésről hazatérő reformpárti követek igyekeztek haladó utasításokat szerezni, mert az 183l-es országgyűlésen lehetőséget láttak reformjavaslataik törvénybe foglalására. Az operátumok megyénkénti megvitatása ezért különösen jelentős a polgári reformmozgalom szempontjából. A Jászkun Kerület közgyűlése 1831. január 17-én hallgatta meg a követek beszámolóját az 1830-as országgyűlésről. Elmondták, hogy a kerületek katonaállítással és adózással kapcsolatos sérelmeit és számos egyéb sérelmet és javaslatot a szokásos módon a rendszeres munkák megvitatására halasztottak, vagyis a következő országgyűlésre. A téma fontossága miatt még ugyanez a közgyűlés 15 tagú választmányt jelölt a „rendszeres bizottsági munkák megvizsgálására és véleményezésére", hogy ennek alapján a következő országgyűlésre megfelelő utasításokat adhasson a követeknek. A választmány elnöke a nádori alkapitány volt, tagjai: a három kapitány, a főadószedő, a jegyző, a számvevő, három nádori táblabíró, két tiszti alügyész, a levéltárnok és két kerületi esküdt. A 15 tagból tehát 6 olyan személy volt, akiknek a tisztsége kinevezésen és nem a lakosok választásán alapult; bizonyos értelemben ide sorolható a főjegyző is, akit ugyan választottak, de hivatalából elmozdítani csak nádori hozzájárulással lehetett. A bizottság tagjai között találhatók Dléssy János és Kálmán Sándor az 1832-36-os országgyűlés majdani követei, továbbá az 1834-ben lemondó Uléssyt felváltó Mihálkovits József főjegyző, és a következő 1843—44-es országgyűlés követei is. A választmány elkészítette véleményét de — bizonyára a közbejött kolerajárvány miatt, mely a kerületekben is nagy pusztítást végzett — csak az 1832. november 9-i közgyűlésen tett jelentést. Sajnos ebből csak két pontot rögzítettek a jegyzőkönyvben: 1. a kerületek rendezéséhez annyit fűznek, hogy a javaslattal ellentétben a helységek bírái és a nótáriusok állandóak maradjanak, a bírák évenként választassanak. A külső tanácsokban pedig a jelenlegi számú tagok maradjanak. 2. A redemptusok személyesen insurgálni nem kötelezhetők. A többi operátumra jegyzőkönyvi észrevételt nem tettek; ezekre csupán a kerületek későbbi országgyűlési állásfoglalásaiból következtethetünk. Még ugyanez a közgyűlés jóváhagyta a követutasítási javaslatot. A javaslat lényege, hogy minden anyagi vonatkozású döntés előtt kötelesek a követek újra kerületi jóváhagyást kérni, továbbá igyekezzenek azt elérni, hogy amely javaik alapján a SZMLJK. Ker. közgyűlési jegyzőkönyve (Továbbiakban: kgy.jkv.) 1831. jan. 17. 178. kgy. sz. 'SZML JK. Ker. kgy.jkv. 1832. nov. 9. 2191. kgy. sz. SZML JK. Ker. kgy.jkv. 1832. nov. 9. 2207. kgy. sz. 117