Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.

váhagyássál, s végül azzal érveltek, hogy,a környező törvényhatóságokban is mentesek a tisztségviselők az adó és közteherviseléstől. A közgyűlés feliratát küldöttek vitték a nádorhoz, aki a nemesek teherviseléséről és a pallosjogról előadottakat pártolta, s a magisztrátus adó alóli felmentésére is „reményt adó" választ adott. Hasonlóan vélekedett az ugyancsak felkeresett országbíró és az országos bizottság is. A kerületi küldöttségben résztvevők: Mihálkovits József jászkun kerületi főjegyző , Dléssy János nagykun kerületi kapitány, Kármán Pál kiskun kerületi kapitány és Szabó János nádori táblabíró nevével a továbbiakban 1844-ig még sokszor találkozunk. Országgyűlési követekként vagy közgyűlési választmány tagjaként vettek részt a beirendezési munkákban. Nézeteik azonban merőben elváltak egymástól. Közülük a nemesi reformmozgalomhoz csatlakozó Dléssy Jánosról külön is szólnunk kell. Az ő személye és véleménye hol közvetlenül, hol a háttérből irányította és befolyásolta azokat, akik a Jászkun Kerület közigazgatási és jogi rendezését a polgári fejlődés irányába akarták terelni. Dléssy Jánost 1828-ban, 37 éves korában választották meg a Nagykun Kerület kapitányává, s már az 1830-as országgyűlésen mint a Hármas Kerület országgyűlési követe — társa Mihálkovits József - volt jelen. Amint a megyékben, ugyanígy a kerületekben is, 1828-ban már a rendszeres bizottsági munkák megvitatása, az országgyűlésre való készülés állt a politikai élet középpontjában. így Dléssy szinte a kezdetektől részt vett a politikai vitákban és az operátumok véleményezésében, alakításában. Az 1832-es országgyűlésre ismét követnek választották, ekkor a második követ Kálmán Sándor nádori táblabíró volt. 1834 június első napjaiban Dléssy lemondott a követségről. A közgyűlésen, amely elfogadta lemondását, családi problémáira hivatkozott. Tudjuk azonban, hogy a lemondás fő oka a megbízóival támadt véleménykülönb.sége volt.

17 Az országgyűlés eseményeit Dléssy kisújszállási otthonából továbbra is figyelemmel kísérte, rendszeresen járatta az Országgyűlési Tudósításokat. Kossuthtal személyes kapcsolatot tartott, 1849-ben, amikor Szentkirályi Móric jászkun kapitány a császáriak oldalára áDt, Kossuth őt nevezte ki a kerületek kormánybiztosává. III. A Jászkun Kerület ügye a reformországgyűléseken Az 1827. évi 8. te. által kiküldött bizottságok 1828—1830-ban elkészült reformmunkálatait az országgyűlés érdemben már nem tárgyalta. Az 1830. évi országgyűlés befejeztével az operátumokat a nádor azzal az utasítással küldte a megyéknek, SZML JK. Ker. kig. Fasc. 4. N° 664/1829. KOSSUTH Lajos összes munkái VI. KOSSUTH Lajos: Ifjúkori iratok Bp. 1966. 434. Magyarország újabbkori történetének forrásai. 'Illésyt 1852-ben vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, de kegyelemből 10 évi várfogságotkapott. Josefstadból 1856-ban szabadult. 1867-ben halt meg. 116