Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.

II. Az 1791. évi „rendszeres bizottság" munkálata Az 1790—91. évi rendi országgyűlésen számos olyan kívánság és sérelem került napirendre, amelynek megoldása a feudális társadalmon belül lehetséges reformokat eredményezett volna, s a polgári átalakulás felé vezető utat egyengette. A többség azonban csupán a meglévő vagy átmenetileg eltörölt rendi jogokat kívánta visszaállíttatni, illetve megerősíteni. Az 1790. évi 26. te. a jászokat és kunokat is megerősítette régi kiváltságaikban és jogaikban, a 29. tc.-el pedig országgyűlési képviseletet és szavazati jogot kaptak. A Jászkun Kerület számára tehát részben eredményesen zárult az országgyűlés, de az ország sérelmeinek a többsége — melyekhez a kerületbeli sérelmek is csatlakoztak — nem nyert megoldást. A belső változások kérdésében és a közjogi javaslatoknál is kompromisszum született. A konkrét javaslatokat a következő - 1792-es —országgyűlés hatáskörébe utalták, s előkészítésükre és rendszeres kidolgozásukra az 1791. évi 67. tc.-el bizottságot rendeltek ki. A regnicolaris deputatio, amelyet rendszeres bizottságnak is neveztek, kilenc albizottságban kezdte meg működését: közpolitikai, adóügyi, úrbéri, kereskedelmi, harmincadi és közgazdasági, bányászati és pénzverési, jogügyi, tanulmányi, egyházi és végül az országos kívánalmak és sérelmek kidolgozására alakult bizottságban. A bizottságok közül a közpolitikai bizottság foglalkozott az egyes rendek reformjával, ahogy akkor mondták koordinációjával — elnöke a nádor —, s kapta feladatul többek között a vármegyék, a szabad királyi városok és a szabad kerületek önkormányzatának, „belszerkezetének" rendezését. Egyének és testületek egyaránt eljuttathatták javaslataikat a bizottságokhoz. A Jászkun Kerület az általa benyújtott elaborátumban 46 privilégiumot mutatott fel szabad, kiváltságolt jogi helyzete és önkormányzata bizonyítására. Ebben leszögezték, hogy „1. Az ország nádorának fennhatósága alatt, úgy a közigazgatás, mint a bíráskodás tekintetében a vármegyéktől független autonómiával és jurisdictióval bírtak, mely jurisdictio gyakorlatában az országos nemesekkel egy tekintet alá estek (...) 3. Mint Universitas az országos nemesek közé számláltattak (...) 6. Tizedet, kilencedet, avagy egyéb taxát jószágaik után nem fizettek, valamint a vám- és harmincad fizetéstől is mentesek voltak (...) 7. Jus patronatus illette őket (...) 8. Italmérési joggal bírtak (...) 9. Földesúri hatalom alatt nem állván, birtokaik a magyar korona hatósága alatt álltak."

11 A regnicolaris deputacio munkálatainak országgyűlési tárgyalását a közbejött napóleoni háborúk miatt a kormány egyre halogatta, s az csak az 1825-ös országgyűlésen került ismét napirendre. Ekkorra azonban az operátumok elavultak, s a régi indítványok átdolgozására az 1827. évi 8. tc.-el József nádor elnökletével 9 új bizottságot választottak. Az új bizottságok munkájának az alapja az 1793-ban elkészült javaslat volt. A Jászkun Kerület rendezését rögzítő Almásy Ignác által készített operáCorpus statutorum: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. II/2. Bp. 1890. 35-68. 110