Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Laszlovszky József: "Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához.) / 9. o.

LASZLOVSZKY JÓZSEF ,,DEDI ECIAM TERRAM, QUE ADIACET CIRCA AQUAM, QUE VOCATUR TIZA* (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához) 1. XI. századi történelmünk egyik legfontosabb forrása a garamszentbenedeki alapítólevél. Az 1075-ben kiadott királyi oklevél betekintést nyújt egy korabeli kolostori birtok szervezetébe, és ugyanakkor a helytörténeti kutatás számára is sok fontos adatot tartalmaz. így teljesen érthető, hogy már korán a kutatás homlokterébe került az oklevél értelmezése, helyneveinek azonosítása. Az oklevél értékelését azonban rendkívül megnehezíti, hogy eredeti alakjában nem maradt fenn, csak későbbi megerősítéseit és átírásait ismerjük, ezekből viszont számos változatot is. Ez már magában is problematikussá teszi a - különösen a többféle írásmóddal szereplő — helynevek azonosítását. Tovább nehezíti ezt, hogy az oklevél jelen formájában mindenképpen hamisított, a későbbi átírások során erősen interpolált. Későbbi betoldás az oklevélben a bevezető sorok egy része, valamint a birtokleírásoknál is újabb birtokokat vettek bele az eredeti szövegbe. Erre egyrészt a korszakba nem beleilleszthető formulák, másrészt a XI. században idegennek tűnő helynév alakok utalnak. Az oklevélben használt terminus technicusok is gyakran ellentmondásosak. így például a XI. századi ci

vitas mellett a XIII. századi castrum, a korai servus mellett a csak jóval később feltűnő libertinus is szerepel. Mindezek alapján az egész oklevél értékelésénél bizonyos „Adtam azt a földet, amely a Tisza folyó mentén terül el." i Legfontosabb kiadásai: KNAUZ Nándor: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I—II. Strigonii 1874-82. I. (Továbbiakban: KNAUZ N. 1874-82.); KNAUZ N.: A Garam melletti Szent Benedeki apátság. Budapest, MDCCCXC. (Továbbiakban: KNAUZ N. 1890.); MARSINA, R.: Codex Diplomaticus et Epistolaris Slovaciae Tom. I. Bratislavae MCMLXXI. (Továbbiakban: MARSINA, R. 1971.) Ez utóbbi számos további kiadás és fordítás irodalmi adatait is tartalmazza. 1 , , , , Az oklevél kritikájához: KNAUZ N. 1890.; Uo.: A Szent Benedeki apátság alapítólevele Magyar Sión 1886. 241-260., 321-344.; SALAMON Ferenc: Budapest története III. Bp. 1878. 12.; FEJÉRPATAKI László: A királyi kancellária az Árpádok korában. 13.; Uó'.: II. István király oklevelei. 29-30.; PAULER Gyula: A magyar nemzet története I. Bp. 1899. (Továbbiakban: PAULER Gy. 1899.) 376. 10. sz. jegyz.; 412. 112. sz. jegyz.; MARSINA, R. 1971. Ez utóbbi további műveket is felsorol. Regesztája: SZENTPÉTERY Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I-II. Bp. 1923-43.

1. 8. 3

MARSINA, R. 1971. 54.; PAULER Gy. 1899. 376. GYŐRFFY György: Az Árpád4:ori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. (Továbbiakban: GYÖRFFY Gy. 1963.) I. 418-420.; PAULER Gy. 1899. 376. 5

GYÖRFFY Gy.: A magyar falurendszer kialakulásának kérdéséhez. Ethnographia LXXXI. 1970. 236. 9