Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: A m. kir. „József nádor" 1. honvéd harckocsiezred a magyarországi harcokban (1944. szept. 13.–1945. febr. 12.)

elején a Temesy-féle közepes Túrán szakaszparancsnokságát bízták Váradi zászlósra.91

A Gombos-század részei a Budapestért vívott harcokban is szerepeltek. Üllőnél szovjet gyalogsággal állottak szemben, s Váradi zászlós igen borúsan jegyezte meg beszélgetésünk alkalmával, hogy legényei ekkorra már valósággal sokkos idegállapotban voltak. A másnapi támadás előtti órák kínosan lassan teltek. Egész éjjel járatták a harckocsimotort, készülvén a támadásra. A motordübörgés ellenére Üllőről minduntalan asszonyi segélykiáltások hangja szállott feléjük, az oroszok kegyetlenkedtek a faluban... A katonák minduntalan be akartak törni Üllőre - egyre nehezebben viselték magukat - hogy leszámoljanak a „ruszki disznókkal", egyesek bicskájukat fenték a harckocsi sárhányóján, mondván, ezzel kurtítják meg ellenségeiket. A támadási parancs azonban nem érkezett meg...92

Itt találkoztak egy alkalommal az éjszakai bevetésre induló ún. „Marika "-szakasszal, mely jászberényi harckocsi nélküli páncélosokból állt, s a szakasz parancsnokhelyettese Ilonka István főtörzsőrmester volt. Váradi zászlós itt egy 1940 M. Túrán közepes harckocsival volt beásva a település melletti szőlődombokon („Juhállás" 135-ös magassági pont). Motorhiba következtében a tervezett ellentámadásban, melyet a hárosi utászok nyitottak meg, nem tudott részt venni, harckocsiját kivontatták, s Pesthidegkútra szállították, ahol a Gombos-század többi egysége volt harcállásban, ezután Váradi zászlóst futártiszti feladattal bízták meg.

A Túrán igencsak kényes konstrukció volt, gyakran a legváratlanabb helyzetekben hagyta cserben kezelőit. Váradi zászlós, a Gombos-század egyik szakaszparancsnoka emlékezett meg arról, mikor 1944 végén, a Budapestért folyó harcokban „Juhállás" 135. magassági pontnál közepes Túrán harckocsiju kat a környező szőlősorokban és bokros területen elrejtőzött szovjet gyalogság ellen akarták bevetni, gyalogsági támogatással. A Túrán sebességváltója azonban meghibásodott, ezért kénytelenek voltak a tornyot oldalra fordítani, hogy a motorház páncélzatát hátul felnyithassák. A harckocsivezető alig kezdte el keresni a hiba forrását, ellenséges gyalogsági tüzet kaptak. „ Ügy kopogott a harckocsin, mint a jégeső, az orosz gyalogsági tűz." A kezelők azonnal visszamásztak a Turánba, magukra zárták a búvónyílásokat, s géppuskáikkal próbálták visz- szatartani az oroszokat. Szerencséjükre saját gyalogságuk kimentette őket szorult helyzetükből, s a Gombos-század 3 páncélosa el is vontatta az elromlott Turán- jukat.

javított harckocsival, 1-2 kijavított páncélkocsival, pár löveggel, páncéltörő ágyúval és légvédelmi gépágyúval megerősítve. " Vajda i.m. 87.p. (1944. XI. hó közepére jellemző állapotok).

91 Váradi beszélgetés.

92 Váradi János volt m. kir. tart. pc. zls. szóbeli közlése (Jb., 1998. VII. 25.).

65