Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: A m. kir. „József nádor" 1. honvéd harckocsiezred a magyarországi harcokban (1944. szept. 13.–1945. febr. 12.)

Gombos százados mindenkinek rendes porciót adatott, s csak azután adta oda az evőcsészéjét a szakácsnak, miután meggyőződött arról, hogy fiai megkapták járandóságukat.79 A Világos és Pankota közötti harcokban a jászberényi kombinált század Nimród-szakasza is harcolt. Kisnémeth honvéd, magassági irányzó visszaemlé­kezése szerint Világos előtt az ő Nimródjuk is gyilkos aknatüzbe került. A mo­torháztető aknatalálatot kapott, de ők ép bőrrel megúszták, majd gépkocsira ra­kodva vonultak vissza Orosháza felé, szakaszparancsnokukat, Dorsan főhadna­gyot ekkor látták utoljára. Tehergépkocsijaikra felpakolva nyugat felé hátráltak. Szentes-Csongrádnál akkor érték el a hidat, mikor a németek fel akarták robban­tani. Ennek ellenére sikeresen partot váltottak.8" A páncélosok később Lippa-Világos irányába törtek tovább, de a hadá­szati célt Medgyest, az ellenséges nyomás miatt nem érték el. Az ellenséges harctevékenység fokozódása - 1944. szeptember 19-től - a IV. magyar hadtestet a bekerítés veszélyével fenyegette, ezért Arad feladásával a magyar csapatok - egy menetben - a trianoni határ irányába visszakoztak. A páncélosok ekkorra szinte teljesen kimerültek mind fizikálisan, mind idegileg, hiszen a parancs úgy szólt, hogy: „ Kitartani a végsőkig, fedezni minden más alakulat visszavonulá- sát! "81 Váradi zászlós visszaemlékezése szerint az üzemanyag és lőszer után­pótlás jó volt, csupán élelmezésük akadozott. Bevetés során rádiócsendet tartot­tak, nehogy az ellenség idő előtt bemérje őket. Harckocsi ágyúikat ritkán hasz­nálták, ugyanis akkor meg kellett állniuk (ekkoriban még nem alkalmazták a lövegstabilizátort), ekkor pedig az ellenséges páncéltörő ágyúk hamar „ bevilláz- hatták "82 a harckocsit. Előrenyomulás alkalmával a kocsik nem egyenes vonal­ban törtek előre, hanem ide-oda cikázva, ezzel is megnehezítve az ellenséges páncéltörők dolgát. A harckocsi torony nyílásait általában nyitva tartották, hogy kilövés esetén könnyebben menekülhessenek ki a kocsiból - amikor nagyobb termőterületen haladtak át, a búvónyílásokat becsukták, nehogy az ellenség grá­nátot vághasson be azokon - menet közben is gyakran alkalmaztak álcázást a 79 Váradi beszélgetés. Gombos szds-t atyai gondoskodásának köszönhetően, valósággal istenítet­ték katonái. Mindemellett megjegyzendő, hogy a Gombos-féle szd. szakpk-ai pk-ukkal, Gom bos szds-sal egyetemben megállapodtak abban, hogy amennyiben bármelyikük csonkolásos sér-t szenved, ti. társa-vagy átadja pi át a súlyosan seb nek, vagy, ha olyan cselekvőképtelen állapotban lenne, bajtársa adja meg neki a kegyelemlövést. Váradi feljegyzés 2003. 80 Kisnémeth beszélgetés. Visszaemlékezése szerint Világosnál 4-5 jászberényi pc. esett el, köztük Papp Árpád honv. 81 Jakus i.m.; Váradi levél. 82 Az ütegvezető lövege a célpont bemérését követően egy hosszú és egy rövid lövést adott le, a kettő közötti távolságot felezték, majd a többi löveg a megadott koordinátákra össztüzet zúdí­tott. Káplán György volt m. kir. ht. pc. fhdgy. szóbeli közlése (Bp., 2002. XI. 29.). 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom