Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - BARTHA JÚLIA: Pogányi kegyetlenséggel – egy 18. századi válóper anatómiája

Iában nem is volt probléma. A Jászságban Jászárokszálláson, Jászberényben és Jászladányban 1886-ban már volt magán polgári iskola. A Nagykunságon 1897- ben a Nagykun Karcagi Nőegylet kezdeményezésére szervezték meg a polgári iskolát, ami valójában csak 1901-ben nyílt meg.18 Hol vagyunk még ettől a 18. században? Párhuzamként meg kívánjuk említeni, hogy Debrecenben, a Péterfia utcai leányiskolában, 1787-ben 134 növendék tanul alapfokon írni, olvasni, számolni. A Jászkunság jó évszázados lemaradásban van ezen a téren, bár a módos parasztcsaládoknál azért igyekeztek egy gyermeket taníttatni, ha a gazdálkodásban a gyenge fizikuma miatt nem tudták hasznát venni. Kevesen tudták magukat felküzdeni arra a szintre, hogy saját jogon, iskolájuk után valamire menjenek az életben. Ha elég ügyesek voltak, és a fogadott prókátoruk is jól végezte a dolgát, akkor a válóperből nagyobb anyagi veszteség nélkül jöhettek ki. Legtöbbjük életstratégiája nem volt más, mint az, hogy tűrjenek és a családi munkaszervezetbe simulva, valahogy megtalálják a helyüket. A hosszú és keserves válási procedúra legtöbbjük kedvét elvette az újabb házasságtól.

Az elváltaknál szerencsésebbek voltak az özvegyek. Korábban nem, de a 18-19. században már előfordult, hogy az özvegyek újra házasságot kötöttek, többnyire más településről hozva maguknak párt. A településeken nagy figyelmet fordítottak az özvegyasszonyok újbóli házasságára, mert az özvegy az örökségét az új házasságba vitte, így jelentősen befolyásolta ezzel a család életminőségét. A közösség elégedetten nyugtázta, ha az özvegy gyermekeivel nem szorult senkire. Azonban ritkán, de előfordult, hogy „amint elfogyott az asszony pénze, hozzá idegen lett, naponként jobban-jobban mocskolta, iszonyúan káromlotta, agyonütéssel fenyegette, sőt sokszor veszedelmesen meg is verte." - amint az Jánosi Julianna nagykőrösi és túrkevei lakos Senator Rékasi Péter válóperéből kitűnik.19 Ilyenkor a szokásos eljárás szerint a felek visszamenőleg kérik az összes költség megtérítését, mindent felszámolnak, ami a közös vagyont növelte, olykor még egy kötényt is visszaperelnek, nem beszélve a jegypénzről és egyéb jegy ajándékról illetve a lakodalom költségéről.

18 SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 16. p.

19 JNSZML Jászkun Kerület Polgári perek 1799/16/17.

34