Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - BARTHA JÚLIA: Pogányi kegyetlenséggel – egy 18. századi válóper anatómiája
Alább egy 18. századi válópert szeretnék bemutatni: Azt nem mondhatjuk el, hogy tipikus a történet, hiszen minden ember habitusa más, minden házasság felbontásához más-más okok vezettek, de mégis találunk egy sor olyan mozzanatot, amely illusztrálja a kor joggyakorlatát. Azt is tudnunk kell, hogy amire az uralkodó arra a döntésre határozta el magát, hogy megreformálja a házassági jogot, sok-sok olyan házasságnak lett vége, amelyben az egyik fél, rendszerint az asszony eltűnt, vagy elhalálozott... Hovatovább tarthatatlanná vált a helyzet, s az európai joggyakorlat is lényegesen előrehaladottabb volt, mint a mienk. Ez alkalommal is követni kellett az európai példát a házassági jog terén is.12 Tehát a szóban forgó válókereset: „ Helyben lakó Szente Éva kecskeméti és Aleksander Somodi kunszentmiklósi lakos válópere. 1794. Boldog asszony havának 11. napján, Félegyháza városban tartott törvényszéke előtt. Betsületes Szente Varga Eva alperes és Somodi Sándor felperes ellen. "13 A felek már a per benyújtásakor, a kor szokásának megfelelően prókátort fogadtak. Nemes Fazekas András fogadott prókátor előadja a pogányi kegyetlenséget, amit a férj elkövetett a felesége ellen. A hallatlan kegyetlenség lefestésére hiteles levelet írt és kéri a törvényszéket, hogy igazságot szolgáltasson. A feleség az 55. és az 57. cikkelyben foglaltakat fundálja. A férj nemhogy gyűlölné a feleségét, azt vallja, hogy eszében sincs elválni. Azt ugyan elismeri, hogy megverte a feleségét, de mint vallja: „jól tudja, hogy megszolgálta rá az okot." Az elkövetett hibás tettéért eleget szenvedett az emberek előtt. Ő a feleségét igazán szereti, és egyenes szívből kedveli, úgy, hogy a házassági szövetséget soha felbontani nem akarja." A feleség hajthatatlan, válni akar, nem hajlandó a törvényszék által kimondott „békességes együttlakást" elfogadni, mert „ a férje az élete után leselkedett, de még annál is nagyobbat, többet csinált, meg akarta ölni." „ Minthogy több napok alatt pogányi kegyetlenséggel kínozván könnyebb lett volna A félnek egyszerre meghalni, mint kínokat kiállni, s ugyan míg hóhérlotta azután még a halólásból következett és hosszabb ideig tartó fájdalmakat, gyötrelmeket szenvedni. Sőt azt vallja a feleség, hogy annak a verésnek következményeként az egészsége megrendült." A prókátor hosszasan ecseteli még a az elszenvedett verést és következményeit, egyenesen gyilkosnak nevezi a férfit, aki felesége életére tört, márpedig az ilyennel együtt élni lehetetlen: „Mert itt nem csupán a gyűlöltség és egymástól való idegenség, hanem főképpen a pogányi hóhérolás, az életnek nyilván való 12 MÁTAY Mónika: Törvényszéki játszmák.:Válás Debrecenben 1793-1848. Debrecen, 2006. 13. p. 13 JNSZML Jászkun Kerület Polgári perek. Doctor Szulykó János és Vincze Borbála pere 1799. Capsa 16. Fasc.6. No. 15. 30
