Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Egy jászberényi család az 1848/49-es szabadságharc idején

nem beszélhettem véled, - írd meg tehát most egész állásodat mint vagy, hogy állasz az feljebb való tiszteidnél, - Jónák kapitány úr85 panaszolkodott, hogy rest vagy, s ő meg dorgált, az mit meg is köszöntem - örülök, hogy ily derék barátságos kapitányod, és az a jó szívű Fojcht főhadnagy86 társaságában, és parancsnokságok alatt vagy, csak betsüld és kedvekbe légy, tisztelem őket ezerszer, meg ezerszer, soha nem felejtkezem jószívűségekrül, de még ez mellett azon jó betsületes házi űr szolgabíró úrnak szíves barátságára is jól emlékezem, és tisztelem, kedves te[kinte]tes asszonyárul kívánva megszolgálni szíves barátságát ­Ugyan hozzon az Úristen már benneteket, hogy azon vad horváth, cseh, német és rátz fejeket pusztítsátok ki az átkozott férgeket, gyalázatos rablókat - ha szerentsésen eljöhetsz, és ott maradok az füredi sántzban kérj szabadságot egynehány napokra, úgy reményijük, hogy hétfőre csak keresztül nyomul már az magyar sereg JBerényen, ha pedig nem, tehát a mint legjobbnak látod, úgy cselekedj, mert ha előbb jönnél haza mint az magyar tábor keresztül menne nálunk, ez szégyen volna néked, hanem azután jöjj lelkem, ha lehet, - az te okos elintézésedre bízom - Kiss bátsikádék igen igen nagy szívességet tettek vélem, de még te véled is, melyért háládatosságot kell tennünk, mondd meg kapitány úrnak, szíves barátság útján tettem hogy ki hozattam nőjét Pestrül - csak ez Berénytül való útjáért Füredig szíveskedjék ki fizetni az 14. ezüst forintokat Édes mamád küld egy szép nyers sonkát, főzesd meg jól, és egy puha kenyeret, az nagy kék posztó tarisznyát küldd haza most. Most még egésségesek vagyunk hálá az egek Urának, csak szegény Fánika hideglelős, és Nina beteges, - azt üzeni édes mamád, hogy el ne hadd az posztot többé mint Czibakon - mert! Tudod mi a következés - úgy az sonkát sem hadd el. - írjál mindeneket pontosan szőr szálig, hogy tudhassam egész állásodat, most Isten véled, csókolunk minnyájan számtalanszor álgyon meg az Teremtő minden jókkal, kísérjen az Úristen áldása, és ezzel jó szüleidnek kegyes atyai áldása, és kedves véreidnek szíves emléke légyen véled még ehhez. Tisztelem kapitány urat, főhadnagy urat, és szolgabíró urat, tartsanak meg jó emlékükben, maradok édes Józsim Síromig szerető Atyád Sismis Mihály 85 Jónák József honvéd ezredes (1811-1875.) 1848. VI. 26-tól hadnagy az 5. tüzérezredben. XI. 18-tól honvéd tüzér százados, 1849. III. 28-tól őrnagy, a 2. hadtest tüzérparancsnoka. V. 21-től a budai föhadszertár vezetője, júliustól a délvidéki hadsereg tüzérparancsnoka, augusztustól alezredes, majd ezredes. Aradon, 16 évi várfogságra ítélik, 1856-ban kap kegyelmet. BONA G. 1983. 186-187. p. 86 Foigt (Voigt) János a 14. honvédzászlóalj katonája, őrmester, 1849. februártól hadnagy, a világosi fegyverletételnél főhadnagy. BONA G. 1998. II. 411. p. 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom