Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - BARTHA JÚLIA: Pogányi kegyetlenséggel – egy 18. századi válóper anatómiája
BARTHA JÚLIA POGÁNYI KEGYETLENSÉGGEL - EGY 18. SZÁZADI VÁLÓPER ANATÓMIÁJA A nőtörténeti kutatások alig három évtizede kezdődtek a világon, elsőként Amerikában és Angliában, majd Németországban és Ausztriában. Lassan vált a nőkutatás az általános történelemkutatás részévé. Hazánkban az 1990-es évek közepétől nőtt meg az érdeklődés a társadalmi nemek kutatása iránt, a tör téneti kutatás fókuszába kerültek a nők.1 Akár boszorkányperekről, kéjhölgyek ről vagy jótékony női egyletekről van szó, a modern polgári társadalom fontos szereplőinek helyzetét vizsgálták a kutatók. A sajátos jogállású, és zárt társadalmáról közismert Jászkunságon a nők helyzetét csak periférikusán említik a kutatók. Legfeljebb, ha bábákról, vagy éppen a bűbájosságról, olykor az angyalcsinálásról essék szó, csupán illusztrációként nyúlnak a helyi témákhoz. A probléma összetettségét mutatja mindez, de annak a szükségességét is, hogy a fejlődő, polgárosodó jászkunsági társadalmakban az asszonyi szerep és jogállás érdemes a történeti-néprajzi vizsgálatra. E tanulmány arra a kérdésre próbál választ keresni, hogy a jászkunsági válóperek milyen körülmények között zajlottak, mi késztette a feleket arra, hogy a társadalom számára egyetlen elfogadható életközösséget, a házasságot felbontsák. Milyen életstratégia várt egy elvált nőre a patriarchális berendezkedésű, éppen csak megerősödni látszó 18. századi parasztpolgári társadalomban. A kánonjog szerint a házasság szentség, felbontása lehetetlen a katolikus vallásúaknak. A türelmi rendelete miatt méltán népszerű uralkodó, II. József a reformátusokat érintő jelentős változást hozott az öröknek hitt házasságok felbontásának engedélyezésével. Az 1786. évi pátense alapján lehetővé tette az elválást. Az uralkodó a pátensében úgy fogalmazott, hogy „a törvényes módon létesült házassági egyesülés felbonthatatlan kötelék amíg a két házasfél él. Ha mégis megtörténne, hogy az egyik, vagy másik fél a házasság leglényegesebb kötelezettségének, testi tehetetlenség miatt meg nem felelhetne, a másik félnek GYÁNI Gábor - NAGY Beáta (szerk.) Nők a modernizálódó magyar társadalomban. Debrecen, é.n. 23
