Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Egy jászberényi család az 1848/49-es szabadságharc idején
8-án úgy rendelkezett, hogy a Pestről Karcagra szállítandó lőszert később Nagyváradra szállítsák, ugyanis Vetter Antal tábornok javaslatára a Pesten tartott haditanácson Nagyváradot kedvező fekvése miatt hadianyag központtá tették meg. 1849 telétől központi lőszergyár, ágyúöntő üzem is működött ott.61 Karcag városának a nyári hónapokig jelentős szerepe volt a hadianyag raktározásban és továbbításban, amelynek szervezésében Sismis József is fontos feladatot kapott. Januártól a 11. hatfontos üteg másodparancsnokává nevezték ki. A fiatal hadnagy meghatóan szép sorokkal vall a hazaszeretetről, s arról, milyen természetesnek tekinti, hogyha szükséges, az életét áldozza a hazáért. 8. „Én már csak katona maradok... " Törökszentmiklós, 1849. január 27. Mily kifejezhetlen örömérzet fogta el lelkem belsejét, midőn annyira szeretett sorait véletlenül kaptam a' Török Szt.Miklósi marschban, én leírni képtelen vagyok. Fájós szívvel vettem édes szülőim panaszát a' felől, hogy végső elbúcsúzásunk óta írt leveleim egyikét sem kaphatták: de ennek nem én, hanem a' sors az oka: de annál lángolóbb megnyugvással édes szülőim látásom 's szívükhözi szorításuk vágyát és kegyes emlékezetüket. A' haza mehetésről, fájdalom, tellyes lehetetlenséget írok, január 10-e óta a' 11-ik 6 fontos gyalog üteg másodparancsnoka vagyok, fél ütegemmel már hála Istennek két csatában (a' szolnoki és czeglédi) dicső részt is vettem. így privát életben a háború szóra is borsódzik az ember háta, én ki már benne részesültem, tiszta lélekismerettel mondhatom, hogy még csak egyszer sem döbbentem meg, 's a' lélekjelenlétet egyszer sem vesztettem el benne, kivévén azon meglepetést, melyet akkor érzünk, midőn előttünk valamely érdekes új dolog tűnik föl, hozzá véve még ha az nagyszerű is. A' szolnoki csatában nem nagy szerepet játszottam, egy híd bezecczolása volt felügyeletemre bízva, hol álgyúim egy lövést sem bömböltek: de a' czeglédiben már igen, még pedig jól előre is álltunk, és az az öröm a' mely az agyvelőt gyúlasztja meg a' főben, mikor az ellent meg győzve és futva látjuk, mondhatom, hogy már birtokomba is volt. Én megváltam Lukács őrnagytól, ő N.Váradon van, 's ha a' katonai pályát elhagynám is, elbocsátásom nem ő tőle, hanem táborom főnökétől kellene eszközleni.62 61 Uo. 56-57. p. 62 Lukács Dénes hadnagy a nagyváradi hadianyag központban kapott feladatot. 246
