Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Egy jászberényi család az 1848/49-es szabadságharc idején

Egy eminens tanuló levelét olvashatjuk, aki húsvéti ünnepekre készül haza a családjához Jászberénybe, s már tervezgeti a vakációt, amikor Pozsonyba is ellátogat. Sajnálja, hogy édesanyja közelgő névnapján nem lehet jelen szerettei között. A költői képekkel megfogalmazott jókívánságokból, s a levél hangulatából egyaránt tükröződik azaz őszinte szeretet és tisztelet, melyet szülei iránt érez, s ami valamennyi írását jellemzi. Bár a levél alig néhány nappal a pesti forradalom kitörése előtt keletkezett, a békés, szinte idilli hangulatú írásból semmi nem utal a készülő eseményekre, csupán egy rövid megjegyzést olvashatunk az olasz hadi helyzet miatt elértéktelenedő pénzről/ 2. „,.. szeretett családi körükből kiszakadva, mint szerencsétlen hazánk fegyveres bajnoka vagyok" 1848. október 27. Kedves Atyám! Első sorok ezek, miket édes szüleimhez intézek, azon időtől óta, midőn szeretett családi körükből kiszakadva, mint szerencsétlen hazánk fegyveres bajnoka vagyok. Üdv, szerencse, dicsőség szegény hazánk borús egére, nemes és tiszta öntudat igaz fiainak szívébe, siker és áldás, igaz 's szent ügyeink fölé. Ez legyen mostan imádságunk, 's ha bízunk Istenünkbe, ki a' magyart már annyi zavaros századokon át még eddig életben megtartotta - remélnünk kell, hogy imáink nem hangzandnak el a' pusztában. Ma bemutattam magam Sz[en]tkirályi főkapitány úrnál46 minden reményeim ellenére túl szívességgel fogadott, örült, hogy szerencséje lehet hozzám, leültetett, hogy várnám meg Buborit,47 könyvekkel, 's újságokkal kínált. J 1848. január közepén forradalom tört ki Palermóban, később a forradalmi hullám egész Itáliát érintette. Február 22 én Párizsban a felkelők elűzték Lajos Fülöp királyt. A forradalmak miatt megrendült a Habsburg Birodalom külpolitikai helyzete, ami segítette a magyarok függetlenségi törekvéseit. HERMANN Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Bp. 2001. 17. p. 46 Érszentkirályi Szentkirályi Móric (1809-1882) jogi doktor. Pest vármegye főjegyzője, 1841-től a megye másodalispánja, 1845-től pedig első alispánja, Pest vármegye országgyűlési képviselője. 1848. április 22-től a Jászkun Kerület főkapitánya, június 23-tól pedig kormánybiztosként irányította a nemzetőrséget a délvidéki harcokban. A túrkevei választókerületben országgyűlési képviselővé választották. 1849 januárjában elhagyta a Kerületet, ezért az OHB elmozdította tisztségéből és hazaárulónak nyilvánította. Életéről, jászkunokkal való kapcsolatáról bővebben: PAPP Izabella: „Volt egy Szentkirályi főkapitánya a Jász kun népnek..." Adatok Szentkirályi Móric és a jászkunok kapcsolatához 1848-49. In: Zounuk 21. Szolnok, 2006. 231-271. p. 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom