Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Egy jászberényi család az 1848/49-es szabadságharc idején
Péterváradra kerülésében szintén apja közvetítése játszott szerepet, aki jó kapcsolatban volt Sztrakonitzky Vazul őrnaggyal, a péterváradi tüzérség parancsnokával. Segítségével került Sismis József az erődbe, ahol a vártüzérségnél teljesített szolgálatot 1849. szeptember 7-ig, a vár feladásáig.23 Katonaként írott utolsó levele szeptember 29-én keletkezett, teljesen bizonytalan helyzetben, amikor a várőrséget fogságban tartották.24 Pétervárad átadása után a honvédtiszteket és legénységet a várban őrizték. Komárom feladása után Haynau október 4-én kezdeményezte a császárnál, hogy az amnesztiát a péterváradi várőrségre is terjesszék ki. A császár október 17-én kiadott parancsával rendkívüli kegyelemben részesítette a magyar tiszteket, akiket végül 1849 novemberében bocsátottak szabadon.25 Sismis József kiszabadulásának pontos körülményeit jelenleg nem ismerjük. Bár a fogsága alatt azt tervezte, hogy a mérnöki pályát választja, végül mégis jogi tanulmányait fejezte be, majd ügyvédi vizsgát tett.26 A Bach-korszak után rövid ideig Aradon dolgozott ügyvédként, majd hazatérve szülővárosába haláláig Jászberényben élt. Közismert, tekintélyes tagja volt a város közéletének, s nem csupán szakmai elismerést szerzett, hanem a társas élet, kulturális alapítványok lelkes támogatója, nem egyszer kezdeményezője volt. Aradi tartózkodása idején nevét Jászfy-ra akarta változtatni, de kérelme, illetve az ezzel kapcsolatos levelezés a hivatal útvesztőiben elakadt, így élete végéig a Sismis nevet viselte. (Költői álneve Zalánfy volt). Testvére Sismis Mihály a század végén nevét Jászfy-ra változtatta, és 1902-ben boldogházi előnévvel nemességet kapott.27 Sismis József Aradról hazatérve a Jászkun Kerületnél aljegyző volt, majd 1867-ben ügyvédi irodát nyitott, ahol igen sok fiatal szerzett gyakorlatot az ügyvédi vizsga letételéhez.28 Városi képviselő volt, és tagja a testület több munkabizottságának. Jászberény város árvaszéki ülnöke, majd községi bírója, végül közgyámja volt. Jelölték polgármesternek is, de a választás előtt Török 23 JMTD 96.367.1. 24 JMTD 96.373.1. 25 PAPP Izabella: Kiss Pál honvédtábornok 1809-1867. In: Zounuk 13. Szolnok, 1998. 85-87. p. 26 SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 210. p. 27 Uo. 28 Uo., Ügyvédi irodája megnyitásáról 1867. június l-jén értesíti a jászberényi tanácsot. JNSZML Jászberény város jegyzőkönyve 566/1867. sz. 230
