Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Egy jászberényi család az 1848/49-es szabadságharc idején
Sismis József a tüzérséghez került, melynek szervezését a Batthyány- kormány kezdte meg, s ahol hozzá hasonlóan igen sok műszaki vagy egyéb tanulmányokat folytató fiatal kapott fontos feladatot. Fiatalságuk, lelkesedésük is hozzájárult, hogy a tüzérség vált a honvédsereg legjobb fegyvernemévé a szabadságharcban. Sismis József sikeresen induló katonai karrierjét apja nem csupán figyelemmel kísérte, hanem kiterjedt baráti, ismeretségi kapcsolataival jelentős mértékben segítette is. Édesapja közvetítésével került kapcsolatba Lukács Dénes őrnaggyal, aki a későbbiek során is támogatta. Megismerkedett Szentkirályi Móriccal is, aki 1848 májusától a Jászkun Kerület főkapitánya volt.18 1848. november 30-án, Pesten tűzmesternek nevezték ki.19 A honvéd tüzérségnél hadnagyi, majd főhadnagyi rangot kapott. A kormány Pestről Debrecenbe költözésekor Szolnokon a hadi eszközök szállításának szervezésében kapott fontos szerepet. Az első valódi harcokban Szolnoknál, majd Ceglédnél vett részt 1849 januárjában. Harcolt a tápióbicskei csatában, ahol lövegeit a császáriak elfoglalták.20 A tavaszi hadjáratban való részvételére nem leveleiből, hanem elsősorban abból az általa írott listából következtethetünk, amely dátum szerint felsorolja a települések nevét, ahol csapatával átvonult és harcolt. A tavaszi hadjárat jelentős állomásai, a hadi események olyan színhelyei szerepelnek a jegyzékben, mint Tiszafüred, Isaszeg, Gödöllő, Vác, Nagysalló.21 Harcolt Buda ostrománál is. „A harctéren, Budavár ostrománál és bevételénél éppen úgy, mint egyebütt azon rettenthetetlen bátorsággal állott ágyúi mellett, mely vakmerőség s indulatosság nélkül mindent mer; azon tűzzel harcolt, mely előtt nincs lehetetlenség; azon bámulatos állhatatossággal küzdött, melyet semmi akadály meg nem akaszt, semmi vész vissza nem döbbent, semmi ellenszegülés el nem lankaszt. A dicső veressapkás honvédek nevét örökre őrzi a történelem márványa, s azok között a Sismis Józsefé az elsők között áll." - olvashatjuk az Anvander Andor által, 1911 ben írott nekrológban.22 Sismis József április végén Komáromba érkezik, május végén pedig már katonai pályája utolsó állomásáról, Péterváradról küldi leveleit szüleinek. 17 HERMANN Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Bp. 2001. 62. p. 18 Jász Múzeum Történeti Dokumentumai (Továbbiakban: JMTD) 96.356.1. 19 JMTD 96.357.1. 20 BONA Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. III. köt. Bp. 1999. 155. p. 21 JMTD 96.96.3. Ebben az időben hiányos a levelezés, a hadi események nem, vagy csak ritkábban tették lehetővé a küldemények eljuttatását. 22 Jász Újság, 1911. II. évf. 26. sz. Anvander Andor r.kat. pap volt, papi pályája utolsó állomása a jászkiséri plébánia. A jászberényi Fehértói temetőben nyugszik dédapja sírjában. SUGARNÉ KONCSEK A. Kézirat. 6. p. 229
