Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
Amennyiben elfogadjuk azt az állítást, hogy Külső-Szolnok vármegye a már említett ikreződéssel az 1258. évben született, a témát jól ismerő előtt felmerülhet a kérdés, hogy ez miért nem valósult meg korábban, hiszen a Magyar Királyság szerkezete erre lehetőséget kínált már az államalapítás idején is. Más szóval már Szent István idején létezett az autonóm Erdélyi Vajdaság a Magyarországtól elkülönítő határaival és némileg eltérő jogszokásaival, élt az „ifjabb királyi" intézmény.16 Az 1260-as évek előtt azonban az Erdélyi Vajdaságnak nem volt politikai központja /fővárosa/, az erdélyi vajda a király embere volt és nem Erdélyben lakott, hanem a mindenkori magyar királyok udvarában.17 Mivel ezek rendszerint magyarországi főurak voltak és rendszerint magyarországi megyék ispáni tisztét is betöltötték, nem törekedtek az autonómia tágítására, netán az elszakadásra. Az ifjabb királyok18 - amikor voltak ilyenek - szintén nem Erdélyben éltek, hanem az apjuk udvarában és az Erdélyi Vajdaságban őket megillető jogokat nem saját önálló államapparátuson keresztül gyakorolták, ha nem az apjukén keresztül. Részükről szintén nem nyilvánult meg igazi elkülönülési törekvés. így az egységes - belső határokat átívelő - Szolnok megye, élén a szolnoki ispáni címet is viselő nádorral, 1263-ig az egység szimbóluma lehetett.19 Ezért nem volt senki részéről kívánatos az egységes Szolnok vármegye megbontása. Véleményünk szerint ez a helyzet bomlott meg 1260-1270 között. IV. Béla fia - V. István király ifjabb király - hatalomvágytól fűtve nem elégedett meg azokkal az ifjabb királyi jogokkal, amelyeket elődei elfogadtak. 1257-től folyamatosan arra törekedett, hogy önálló államapparátust20 kiépítve - apja megkerülésével - korlátlan királyi hatalommal kormányozza nemcsak az Erdélyi Vajdaságot, hanem Magyarország keleti felét is.21 Hajthatatlansága miatt, apjával két háborúba is keveredett és Isaszeg mellett 1265 márciusában22 végleg apja 16 Az ifjabb királyi intézmény azt jelentette, hogy az ifjabb királyok - Béla és István - az apjuk András, ill. IV. Béla ellenében 1208 és 1235, illetve 1265 és 1270 között az ország Dunától keletre eső részét külön kormányozták. 17 Budán, illetve Visegrádon. 18 Az ifjabb királyok a későbbi IV. Béla és V. István voltak, akik a magyar király címet 1235. október 14 és 1270. május 3, illetve 1270. május és 1272. augusztus 6 között birtokolták. 19 Azaz az ifjú királyoknak nem volt saját apparátusuk, hanem az apjuk udvarában éltek és a központi apparátuson keresztül kormányozták a Dunától keletre eső részt. 20 De az apja udvarában tartózkodott és onnan kormányozta az ország keleti felét. 21 Az ország keleti felén a Dunától keletre eső részt kell érteni. 22 1 2 6 5. március elején István ifjabb király az isaszegi csatában legyőzte IV. Béla összevont erőit, ennek következtében IV: Béla elismerte a fia István uralmát a keleti országrészen. /Szerk.: BENDA Kálmán/ Magyarország történeti kronológiája. I. köt. A kezdetektől 1526-ig. Bp. 1983. 160-161. p. 178
