Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - TÓTH PÉTER: Topográfiai és birtoktörténeti adatok Jászberény és környéke XIII–XV. századi település-történetéhez

Miután Tamás vajda ezek alapján az oklevelek alapján nem tudott ítélkezni, királyi emberek11 kiküldését határozta el mind a két fél részére, akiknek a feladatául azt szabta meg, hogy a határjárást tartalmazó két oklevél alapján végezzék el a reambulatiót az esztergomi káptalan tanúbizonyságainak a jelenlétében. Feladatukká tette továbbá azt is, hogy amennyiben azt tapasztalnák, hogy Honti határai benyúlnak Hacak possessio határába, akkor azt a részt mérjék és becsüljék fel.

Az esztergomi káptalan 1342. április 14-én készítette el a Tamás vajdának szóló jelentését.12 Eszerint Húsvét nyolcadán kiküldték tanúbizonyságaikat a Szolnok vármegyében lévő Iva és Hacak possessiók területére, akiknek jelenlétében Kelenyen-i Matus fia Jakab fia János és Kata-i Gugkh1' királyi emberek el akarták végezni a határjárást IV. Béla király oklevele alapján, ámde nem végezhették el, mert az oklevél nem külön-külön, hanem egybe foglalva tartalmazza ennek a két possessiónak a határait.

Úgy látszik, Jakab fia János királyi ember ekkor ott egy másik ügyben is eljárt. Egy oklevél14 szerint, amelyet ugyancsak az esztergomi káptalan küldött Károly Róbert királynak, a Zagyva folyó partján fekvő Iva és Hacak határjárásán megjelent szomszédoktól, Szolnok vármegye nemes és nem nemes lakosaitól tudakozódva a dolog felől, azt a választ kapta, hogy Iva mindig a sági monostor birtokában volt, s hogy László fia István Iva első határjárásának a megtörténte után, amikor még folyt a per, a kollekták és más terhek túlságosan megterhelő volta miatt futott el onnét, hátrahagyván 12 jobbágyhelyet.

11 Közülük Fornushonthava-i Kozma fia György és Szentlőrinckátai Eugén neve segít a két possessio lokalizálásában is.

12 CD. VIII/4. 590-591. p. Szintén egy Hevenessi-féle másolat alapján, amely ugyancsak a kamarai levéltárban őrzött eredetiről készült. Ez nyilván azonos a DL 3473. számú oklevéllel, amelynek korábbi jelzete: Q. 316. fasc. 31. nr. 47. Egyébként az oklevél XVIII. századi egyszerű másolata a DL. 25 096. szám alatt is megtalálható.

13 Alább, Kerekudvar birtoktörténeténél találkozunk egy Kátai Gwg fia Gwg nevű személlyel, aki azonos lehetett ezzel a királyi emberrel. Az ilyen és hasonló egyezések kétségkívül erősítik az oklevelek hitelét.

14 CD. VIII/7. kötet, 345-346. p. a kamarai levéltárban őrzött eredeti alapján. Megjegyzendő, hogy ugyanebben a kötetben, a 257-258. oldalakon is kiadta ugyanezt az oklevelet ugyancsak az eredeti alapján, de 1333-as évszámmal. Az eredetit nem sikerült megtalálni, ellenben a DL 3441. számú, 1730-ban keletkezett másolatban szerepel az oklevél (ennek korábbi jelzete: Q. 313. Neosol. 5. 8.)

13