Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
többsége nem vett részt a forradalom eseményeiben. Politikai okból egy ápolónőt bocsájtottak el, néhány gyógyszerészt és egyéb egészségügyi dolgozót pedig alacsonyabb beosztásba helyeztek.90 A termelőüzemek vezetői között jelentősebb tisztogatást nem hajtottak végre, és erre szükség sem volt, mivel szinte valamennyi gyár, állami gazdaság termelőszövetkezet, ktsz élén politikailag elkötelezett személy állt, akiknek egy részét a forradalom alatt leváltották, majd később visszahelyezték tisztségébe. A munkástanácsok vezetőit és radikálisabb tagjait elbocsájtották az üzemekből. Szolnok megyében 234 termelőszövetkezet működött 1956. október 23-a előtt. Jóllehet a forradalom hatására a gazdaságoknak több, mint fele felbomlott, 1957 március végén már 223 szövetkezetet tartottak számon a megyében. A tagok száma azonban mindössze 54 %-a, a téeszek földterülete pedig 72 %-a volt az 1956 szeptemberében rögzített állapotnak. A Szolnok megyei téesz-elnökök 1957. március 20-án tartott értekezletének jegyzőkönyvében sokatmondó megjegyzés olvasható: „A szövetkezetek újjászervezéséhez az utóbbi hónapokban jelentős segítséget nyújtott a sajtó és a karhatalom is." 1957 áprilisában 97 mezőgazdasági társulás is működött a megyében, rizstermelő, zöldség-, szőlőtermesztési, méhészeti és állattenyésztési szakcsoportok, melyek jelentősen eltértek a szovjet típusú, teljes vagyonközösségen alapuló termelőszövetkezetektől. Különösen a Tiszafüredi járásban alakult sok társulás. Ám a járási párt- és tanácsi vezetők ellenállással fogadták ezeket és előbb-utóbb valamennyit felszámolták, vagy termelőszövetkezetekké alakították.91 1957-58-ban a személyi átvilágítás különböző mértékben ugyan, de minden közigazgatási, rendészeti, igazságügyi, kulturális és gazdasági szervet érintett. Még a hivatásos gépkocsivezetők forradalom alatti tevékenységét is felülvizsgálták, és a 3318/1957. sz. kormányrendeletre hivatkozva, jogosítványukat bevonták. A gépkocsivezetőket elsősorban a fővárosba küldött élelmiszer szállításokért vonták felelősségre, ami igencsak meglepő, hiszen többnyire kórházaknak, nevelőotthonoknak és kollégiumoknak juttatták el az adományokat, olykor életük kockáztatásával. Ám a hatalom abszurd nézőpontja szerint ezzel az ellenforradalmat szolgálták. Szolnok megyében azonban csupán egy gépkocsivezető esetében javasolták a vezetői engedély megvonását.92 90 JNSZML XXIII. 4. c. 0019/1957. 91 JNSZML XXIII. 1. a. 1957. márc. 29-i megyei tanácsülés 3/1957. sz. hat.: XXVII. 226. c. TESZÖV 1957. május 15. jelentés. 92 JNSZML XXIII. 4. c. 0044/1957. 156
