Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
Az egyre erőteljesebben balossá váló Szolnok megyei pártvezetés a népbírósági ítélkezést is túlságosan enyhének tartotta. A forradalom jászberényi részvevőinek perében első fokon hozott ítélet felülvizsgálását kérték, ám Markója Imre, az MSZMP KB Adminisztratív Osztályának vezetője ezt visszautasította a megyei pártbizottság első titkárának 1957. október 17-én írt levelében: „A vádlottak cselekményei kisebb terjedelműek, bűnösségük foka csekélyebb, mint a többi, hasonló természetű ügyé" - olvashatjuk az osztályvezető válaszában.62 A megtorlás enyhébb, ám ugyancsak tömegesen alkalmazott eszközének számított a racionalizálásnak nevezett létszámcsökkentés, továbbá a fegyelmi vizsgálatok sorozata a kulcsfontosságúnak tartott közigazgatási és kulturális intézményekben. 1957. január végétől felgyorsult a Rákosi-rendszer menesztett funkcionáriusainak visszahelyezése és ezzel a restauráció a közélet minden szférájában. 1956. október 23. után, 228 tanácsi vezető közül 126 vb-elnököt, elnökhelyettest és titkárt távolítottak el állásából, vagy mondattak le a forradalmi gyűléseken. Március 15-ig közülük 56-an visszakerültek eredeti állásukba. A megyei tanács végrehajtó bizottságának és a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit nem helyezték vissza, de az elnökhelyettesek nagy része ismét elfoglalhatta állását. Az eltávolított négy városi vb-elnökből kettő, a 65 községi vb-elnökből 36 került vissza. Ugyanakkor a tanácsi apparátus létszámát jelentősen, 2108 főről 1735 főre csökkentették. Elsősorban a politikai szempontokat vették figyelembe és a létszámapasztást a forradalomban exponált tisztviselők eltávolítására használták fel, de a szakmailag leggyengébb dolgozókat is elbocsájtották, vagy más területre, alacsonyabb beosztásba helyezték. Egyidejűleg nagyarányú tisztogatást hajtottak végre a választott tanácstagok között. Kuti György, megyei tanácsi vb-titkár 1957. április 11-én összeállított jelentése szerint 143 olyan tanácstagot tartottak számon a megyében, aki „az ellenforradalom során kompromittálta magát" és ügyüket az összeférhetetlenségi bizottság elé utalták.63 Május közepéig összesen 168 tanácstagot hívtak vissza, közülük azonban csak 75 személy esetében indokolták a döntést egyértelműen a forradalomban való részvétellel.6 A megyei tanács végrehajtó bizottságának 1957. január 21-i ülésén a forradalom időszakában lemondatott Juhász Imréné vb-elnök és Zsemlye Ferenc 62 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e. - A Jászberényben 1956. november 4-én kirobbant tűzharcért a felelősséget nem tudták rábizonyítani a vádlottakra, ezért a katonai bíróság csupán 1-4 évi börtönbüntetéseket szabott ki. - Hadtörténelmi Levéltár XI. 22. B. V. 447/1957. - Markója Imre levele egyúttal bizonyíték arra, hogy az igazságszolgáltatás menetébe a legfelsőbb pártvezetés közvetlenül beleavatkozhatott. 63 JNSZML XXIII. 4. c. 0019/1957. 64 JNSZML XXIII. 4. b. 4/1957. 148
