Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)

kíván részt venni. Varga Sándor őrnagyot, a főkapitányság vezetőjét Szegedre vezényelték át. Varga őrnagy feloszlatta a volt ávósokból közvetlenül a forradalom leverése után alakult „R" gárdát, s ezzel később a karhatalom és a megyei pártbizottság támadásának kereszttüzébe került.42 A legnagyobb megpróbáltatás Palásti Gyula és Pala Lajos őrnagyokra várt, akiket 1956. október 26-án rendőrségi biztosoknak beválasztottak a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanácsba. A lakosság, különösen a szolnoki munkások körében rendkívül népszerű Palásti Nagy István alezredes leváltása után, néhány napra átvette a megyei főkapitányság vezetését is, míg Pala őrnagy a Szolnoki Városi Rendőrkapitányságot irányította és megszervezte, a helyi nemzetőrséget. Mindketten a Budapesti Katonai Bíróság elé kerültek, ám az ellenük indított eljárás végül felmentésükkel zárult, mivel a bíróság messzemenően figyelembe vette munkásmozgalmi, illegális kommunista múltjukat és együttműködési készségüket 1956. november 4. után. A rendőrség állományába azonban nem vették vissza őket.43

Kálmán István, az MSZMP megyei elnökségének vezetője 1957. január 13-án a rendőrség, a honvédség és az ügyészség munkájáról részletes jelentést küldött Kádár Jánosnak. Ebben beleszólási jogot kért a megyei pártbizottság részére, a rendőrség vezetőinek kinevezésébe, egyben személyi javaslatokat is tett. Kérte a rendőrőrsök számának és a rendőrség állományának növelését is, továbbá gépkocsikat, motorkerékpárokat és golyószórókat, és - a rendőrség szolnoki karhatalmi századának megerősítése érdekében - páncélautókat.44 A Kálmán István által aláírt, ám bizonyára közösen, a karhatalom és a pártbizottság vezetőivel együtt megfogalmazott, rendkívül éles hangvételű levélből idézett részlet szerint „Október 23-a után a rendőrök többsége megalkudott az ellenforradalommal, egy része átállt az ellenforradalom oldalára, a becsületes részét pedig eltávolították, vagy megtűrték, de erkölcsileg megsemmisítették." Kálmán állítása szerint, a Szolnok Megyei Rendőrkapitányság tiszti állományát kevés kivételtől eltekintve, volt szociáldemokraták alkották, s egy része kispolgári származású. Ezért elnézőek az ellenforradalmárokkal szemben. A rendőrkapitányságon az október 23-i eseményeket még mindig forradalomnak tekintik. A rendőri vezetőknek ismerőseik vannak az Országos Rendőrkapitányságon, akikkel megbeszélik az ügyeket, és akik más véleményen vannak, mint a megyei pártbizottság. Vitatkoznak azon, hogy végrehajtsák-e a megyei pártelnökség határozatait - folytatódik az okfejtés. A továbbiakban Kálmán István ezért kérte Kádár Jánost:

42 JNSZML XXXV. 1. f. 8. fcs. 1957. 4-5. ő. e. - XXXV. 1. f. 2. fcs. 1958. 46. ő. e.

43 Hadtörténelmi Levéltár XI. Katf. II. 724/1958.

44 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.

138