Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - TÓTH PÉTER: Topográfiai és birtoktörténeti adatok Jászberény és környéke XIII–XV. századi település-történetéhez
Iva és Hacak Ezt a két földet Fodor Ferenc nem említi az Árpád-kori jászsági telepü lések között. A rájuk vonatkozó oklevelek alapján Györffy György Jászberény mai határának a Zagyvától délre eső részére lokalizálja ezeket és birtoktörténetüket is felvázolja; eszerint a Hontpázmány-nemnek, illetve Hont várának a birtokai voltak, s az ebből a nemből származó Márton bán végrendeletének köszönhetően 1245-ben az általa alapított sági premontrei monostor birtokába kerültek, amely még 1350-ben is rendelkezett róluk.7 Meg kell továbbá jegyezni, hogy a Külső-Szolnok vármegyére vonatkozó középkori okleveleket fordításban rendszeresen közreadó Benedek Gyula, jóllehet ismerhette Györffy munkáját, két alkalommal is egészen máshol lokalizálja e két települést. Iva nevét Iványnak olvasva előbb nem tudta eldönteni, hogy ez a település vajon Hevesivánnal vagy a Besenyszög részét képező Szentivánnyal azonos-e,8 utóbb azonban e Szentivány mellett foglalt állást.' Hacak nevét Nacsának olvasta (véleménye szerint ugyanis minden fennmaradt oklevél eltorzította ezt a névalakot), de az azonosítását így sem tudta megoldani, hanem csak feltételezte, hogy Szentivány mellett fekhetett ez a település (nyilván azért, mert mint alább láthatjuk, az oklevelekben rendszeresen együtt szerepelnek). Ez az azonosítási és lokalizálási probléma is arra figyelmeztet, hogy az 1245-ben kiadott oklevélben olvasható határjárás pontos értelmezése elsőrendű feladat. A reambulatio szerint az első határjel kelet felől, a Zagyva folyó mellett van és itt e földek határosa Szórád possessio, délről pedig egy másik Iva nevű föld, amely a honti vár jobbágyainak a birtoka. Ezután egy Farkas nevű birtokos Kér nevű birtokával tartja a két föld a határt, majd egy sarok-határjelnél nyugatnak fordul és egy Egres nevű faluval tartja a határt. Ezután ismét megérkezik a Zagyva folyóhoz a határ és itt északról a szekszárdi egyház földje a szomszéd. Majd átlép a határ a Zagyva folyón, bekerít egy kis földdarabot és visszatér a folyónál lévő, első határjelhez. Szórád birtoknak ez az egyetlen ismert említése; e települést Györffy a mai Jásztelek területére lokalizálja. A „másik Iva" földdel alább még foglalkozom; Kér birtok a későbbi Tótkér pusztával azonos, míg Egres a mai Egreskátával. A szekszárdi egyház földje, amelynek a neve egyébként Apáti, lentebb szintén előkerül. S ha a felsorolt helyekhez vesszük még a Zagyva folyót, amely északról határolja Ivát és Hacakot, akkor megállapítható, hogy ez a 7 GYÖRFFY Gy. 1987. 97. és 102-103. p. 8 BENEDEK Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból. In: Zounuk 5. Szolnok, 1990. 281. p. 9 BENEDEK Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből. In: Zounuk 7. Szolnok, 1992. 221. p. 11
