MDP Szolnok Megyei Titkároságának iratai 73. ő. e.

Ugyancsak a Megyei Tanács által ös3zegyüjt it adatok szerint Jászberényből 16o-2oo-an jártak Dunántúlra kubik munkára. Jászfényszaruból 2oo-an, Jánoshidára 6, 800, Jászszentandrás és Szajol községek 4o-5o járt el más vidékre dolgozni. A fenti adatokat a Megyei Tanács kérésére á községi tanácsok közölték. A

z adatok nem ellenőriződtek. A kivándorlásra vonatkozó adatok, a közigazgatási bizottság Jelentéseiből és Alexander Imre jelentéseiből lett megállapitva. 1931-32-33 évi jelentések összesítése alapján. 1929-től 1933-ig 5.281 vándorolt ki a megyéből, Bbből 133 Braziliába, Argentinéba, Kanadába, a többi a világ minden tájára vándorolt. A kivándorlásra vonatkozó adatokat és iratokat a Munkásmozgalmi Intézet ífedabilek elttársnő vitte el. 1938-ban aennyi raezőgazdasági munkáé vándorolt ki? Nem tudunk adatokat közölni, A bölcsődékre vonatkozóan közöljük, hogy a felszabadulás előtt Szolnokmegy'ben 1 bölcsőde volt, Szolnokon volt elhelyezve az úgynevezett "Gyermekstáfánia" melyet kevés állami támogatáeeal társadalmi utcn a Magyar Uri Hők Szövetsége tartott fenn. Több bölcsőde a megye területén nem volt. Az öntözött területekre vonatkozóan közöljük, hogy a megye területén a felszabadulás előtt kb. 1.2oo, 1.4oo hold föld területet öntöztek, B terület főleg a megye északkeleti részén, a Horthy féle birtok és né s kapitalista vállalkozók tulajdonában volt. * A kunmártoni Zalka Máté termelőszövetkezet termés eredményeiről a termésátlag alakulásáról közöljük, hogy 1949-ben széttszórt kisparcellák következtében a termésátlag nem multa felül, csak az egyénileg dolgozó parasztokét. 1^5©-ben mér 2 q-val felülmúlta a tsz. eredmenye búzából éa ároából a környező egyéni gazdákét. 1951-ben búzából 13 q-a átlagtermest értek el, gyapotból pedig közel 7 q-t. Kitűnő termesük' volt borsóból ie, amelyből 17 q-t takarítottak be kliké nt. Az 1952-es aszályos esztendőben a Zalka Káté tsz, megmutatta, hogy mit tesz a nagyüzemi gazdálkodásban a fejlett módszerek alkalmazása, A keresztsoros vetés és a fejtrágyázás, valamint a jó tala^előkészités munka eredményeként ősziárpábol 23.1 q-s termésátlagot ert el kh-kónt. De vannak Szolnokmegye területén olyan tsz-ek is, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás mellett és a korszerű szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával az 1952-es aszályos esztendőben is kimagasló eredményeket értek el. Ilyen pl. az öcsödi Szabadság tsz. ahol 60 k.h. kukoricát négyzetesen elvetettek, egyszer megöntöztek, pótbeporoztak és háromszor kapáltak és a terméseredményük 36 q volt k.hként. Ugyanilyen módszerek mellett a mezőtúri Sallai tsz. k.h,-ként 32 q-s átlagtermést takarított be, A mezőtúri Haladás tsz. a fenti módszerek alkalmazásával 25 q kukoricát takaritott be k.h-ként. A karcagi Táncsics és a,kétpói Szabadság tsz jarovizált'tavaszi árpa vetőmaggal az aszály ellenére 13 q-s felüli termésátlagot ert el, ami több, mint 5 q-val nagyobb a megyei átlagnál. Villamosítás: A 3 éves terv beindulásakor 1947-ben a megyének 54 községe volt. /.