MDP Szolnok Megyei Titkároságának iratai 72. ő. e.

szigorúan bizalmas ORSZÁGOS TERVHIVATAL ELNÖKE oolo5/2/l4/1952. sz. Előadó: Koppányi Lajos HDP Szolnok Megyei Bizottság Titkárának, S z o 1 n o k Tárgy: A 4. sz. ut Budanest-líyiregyháza közötti szákaszának kiszélesítése és átépítése. A 12.9oo/l95o. O.T. számú körrendelettel szervezett Tervfeladatot Jóváhagyó Bizottság 1952. február 29-i ülésének határozatai alap ián ft 4. sz. ut Budapest-IíviregyMza közötti kiszélesítését és átépítését tárgyaló tervezési feladatot az alábbi kikötésekkel általánosságban jóvanagyom : A beterjesztett tervezési feladatban a beruházás két alternatív megoldása van felvetve, A iavasolt első változat szerint a 4, sz. ut Buda pest -lív ir egyháza közötti szakasza 6.5 m-re nyerne kiszélesítést a- műtárgyak kiszélesítésével és megerősítésével. Kisebb korrekciókon kívül a szolnoki Tiszahid és a Szaiol közötti, jelenlegi útszakasz helyett,annak rendkivül rossz állapota miatt, uj útvonal kiépitése történnék a jelenlegivel párhuzamos vonalvezetéssel. Emellett egy kb. lo km hosszú korrekcióval az útvonal Karcagot egy D-i. átvágással kerülné el. Ezen változat kidolgozásánál a tervezés szempontja az volt. hogy az ut jelenlegi nyomvonalát a lehetőség szerint meg kell tartani. A beruházás költségelőirányzata ezen javasolt első alternatíva esetében 12o millió forint lenne. A másodikként felvetett perspektivikus változat szerint 3udapest és líyiregvháza között egy olyan, minden települést elkerülő ui nyomvonalú ut épülne, amely Debrecenig a vasúti fővonal E-i oldalán, Debrecentől líyiregyházáig pedig a vasút N-yi oldalán haladna. Ezzel a megoldással a jelenlegi nyomvonalon meglévő indokolatlanul sok vasúti keresztezést a minimumra volna csökkenthető. tervezési feladatot el'ízetes felülvizsgálata és letárgyalása során megállapítást nyert, hogy a jelenlegi nyomvonalat általában megtartó javasölt változat megválósitasa nem gazdaságos, ha figyelembe vesszükamire a tervváltozat nem tért ki - a már ma is szükséges vasúti felüljárók létesítését, valamint olyan átkelési szakaszok kiküszöbölését, amelyek csak kényszerűségből tarthatók fenn. Ebből folyóan az a megoldás látszik célszerűnek, hogy azokon^a szakaszokon, amelyeken amugvis nagyobb korrekció létesítése szükséges, az átvágások vonalvezetését ugy:"kell megállapítani,hogy azok illeszkedjenek egy később.kiépítést nyerő perspektivikus útvonalra, megoldva lehetőség szerint azt, hogy minél''kevesebb vasútvonal kereszteződés álljon elő. Ezért: 1./ A ceglédi szakaszon, amely a Budapest-debreceni vasúti fővonal két keresztezése közé esik, a jelenlegi útvonal kiépítését nem enge 'élvezem, mert ebben az esetben Cegléderi egy másik átkelési szakasz kiépítése válna szükségessé, az útszakaszban 4 vasúti ke-