MDP Szolnok Megyei Titkároságának iratai 72. ő. e.

3/, A helyi ipar kiépítése, valamint a fezzült nemzetközi helyzet szükségszerű tényként követeli meg a következő alap elv betartását: Malmokat le nem szerelünk, nsak a népgazdaság ogészs szempontjábé1 loálli- ittnk, A leállított malmok üzemképez állapotban tartalékolandék. 4/. Ezek előreboesájtásával nézzük meg Szolnok megye malomiparát. Az 1948-49 évben 46 malom került álla .-jósltáéra, Az első racionalizálás mién 26 állami malom tartotta fenn üzemét, s jelenleg ie működik 24 állami malom. A magám malmok száma - melyek jelenleg iz üzemelnek - 14 a megye területén. A *agán malmok napi kapáéitáza 1.284 q, az állami malmok napi kapáéitáza 7.358 q. A megyében üzemeltett malmok napi teljesítőképessége, tehát 8,642 q. Az össs kapaeitáz figyelembe vételevei a megyében lévS malmok képesek 23,768 waggon termény felőrlésérs. Tekintettel azonban arra, hogy Szolnok megye kerezkedelmi őrless az 1951 évre 2670 waggon, távolsági őrlése 2630 waggon: összesen tehát 5,300 waggon, a osereőrlés pedig 7waggon, igy az őz zes Srléz 1£,4&I waggent eredményes. Ezen előirányzat alapján malma* ink csak 54,15 ^-ban lennének kihasználva, £bb5l Íz láthaté, hogy Szolnok megye területen még mindig több malom üzemel, mint amennyire zzükzégünk van, S itt vetődik fel megyénk egyik kettőségének döntő kérdése: a magán malmok és az állami malmok viszonya egymázhoz politikailag, de gazdaságiin iz. Kétségtelen tény as, hogy a magánmalmok az állami malmokkal szemben előnynek éz üalstkörük kissélesitésére használják ki azt, hogy a kötelezően előirt ^oi őrlézen felüli pár kg-s. fehérliszt többlet klőrlésével a kenyérlisztet megfehérítik s ugyanakkor a fekete őrlés lehetősége felé is hajlanak. Tipikus példája ennek pl. a jásikiséri malmok esete, üzen községben 3 magánmalem működik s a környező községekből - Jászapáti, Jászladány stb. keresik fsl as őröltötök akkor, amikor mindkét helyen működik állami malom, felvetődik a kérdés - miért T Azért, mert a magánzzokter az állami malmok rovázára dolgozik és Így vonzázt gyakorol parasztságunk felé, 3 itt vetődik fel a magánmalmok ipar engedélyének megvenázi kérdése, iientják állami malmaink hitelét, nemzetgazdazápilag drágán termelnek, politikailag kártevő munkát végeznek. Megyei vonatkozásban feltétlenül szükségesnek tartanánk a napi 50 q-án felüli k pacitázu magánmalmok Iparengedélyének megvonását a fentiek alapján, kivéve azokat, melyek körzeti alomként lennének kijelölve. megjegyzem még, hogy igen erőz magán malmok működtek éz raüködnek még jelenleg is a megye területén: igy Jázzkizéren, Jézzjákóhalaán, pl. a malom napi kapaeltása a 160 q-t meghaladja, z ugyanakkor a tulajéenozok as 1919 évi: 20-aa törvényerejű rendelet ellenére az államosítás alél kivonták. A megyei Tanáes terv osztálya a Malomipari Egyesüléssel együtt igénybevételi előterjesztését a tárca felé megtette. 6/. iiiost vegyük vizsgálata alá az 1950; évi termelési számadatok tükrében az államosított megyei malom iparunkat. : eszük meg azt, hogy ez az iparág megfelel-e tervgazdálkodásunk követelményeinek, jól hazználjuk-e ki lehetőségeinket s eseksn ksresstül ölesén, j°1 és gazdaságosan termelünk-e, vagy felesleges munkaerőket kötünk le, essz hőhatásu gépeinkkel és elavult malmainkkal sok szenet, hajtóerőt használunk fel feleslegesen st.b, k% álami malmok t raelési számadatait a I. éz II,ez száma kimutatás tartalgazza.