MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1949. február 22.

1949-02-22

van és azt mondja a középparaszt ,hogy ml nem megyünk • Défoszba,hanem jöjjenek oda a Kisbirtokos Szövetségbe.A középpar»szt nagyon ingadozó és nem válulja,hogy ö menjen a szakszervezetbe, de rivja a parasztokat hogy menjenek oda,ahol 6 T* együtt a kulákokkal. Tisza elvtárs ; Általános tapasztalat volt,hogy általába vévs külter Jes r * ciaUcortőB t fo 1 ytatt ak, és nem bírjuk rekeszelni, a kultumövén ek termesztésére .Ken ék ÉP ja meglátni unnak az előnyét,hogy ha nem csak busát és kukorlsát termel.^ parasztság nincs tájékozódva a különböző eseményekről, sok helyen még azt se tudták,hogy Mindszenty kicsoda,de érdekes dolog az,hogy a paraszt főispán nőről mindenütt hal* lottak.Döntő kérdés volna,hogy egy vándor közig»ag atást szervezzünk a tanyavilágban,hogy nokelljen 16 - 18 km-ről bejárni a községbe,hanem ami elvtársaink menjenek ki hetenként egy bizonyos napon és ott a mindennapir Ügyek elvégzése mellett a közéAdakü hírszolgálatot is vigyék. Ismertessék a rendeleteket és a legfontos bb eseményt. H«sik kérdés a vezető közig nzgatási embereknek a kiszállása. A polgármestereknek,fő Jegyzőknek s okkal nagyobb tekintélye van a párnáztok között, mint magának a miniszternek. Ka ha a mi elvtársaink közelebb tudunk jutni a parasztokhos ők Ismertetik a legfontosabb kérdés* ket, lehstvele eredményeket elérni, Bittér elvtárs i Ham akarom kttlön külön a helyi kérdéseket csoportosít ani,nanam <?zekbTl megkell találni a főkérdést,amelyik köré a tfthhl kérdés csoportosul. IllsŐaorben a magántul-Jdon kérdése,ezzel párhuzamos a szövetkezeti kérdés, mert ezzel kapcsolatban vetik fel,A tanyaközpont kérdése ÖZ államosítás atb.Igy ezeket a kérdéaeket kapcsolhatnánk az egyébb problémákhoz .Mi azt tapaszt 4 juk,hogy a nagyfokú agitáció hiánya a döntő, nincsen agitáció, felvilásroaitó munka, és a kérdéseket az ellenségeink magyarázzák.Pl. a szövetkezet és a magántulajdon kérdése.fcppea ezért foglalkoznunk kell az aritáción, népnevelő munkának kérdésóval.Meg. állapítottuk azt,hogy a parasztság részéről nagyon sok kérdés íblmerUl p! hogy mit csinálok a lovammal, ha bem ék a s zövetk esetbe, és arra nem kapott választ. Felvetette, gy idősebb ember,hogy engem nem akarnak bevenni a szövetkezetbe és nem tudok annyit dolgom 1, mint a fiatal és van-e rá le. hatosé g,ho&y bevegyenek.Erre sem kap választ.'* szövetkezet megismerésa döntő kérdés vagyis a felmeri)lő kérdésekre választ adni a parasztságnak, kekünk tudni kell megmagyarázni,falvi lágosltó munkát tehát nem általánosságban kell vinni,hsnem mep-nézni,hogy mire kíváncsi a kisparaszt és *> közdppar*szt.Ml azt nem tudtuk elvégezni,mert nem is igen tudtuk,hogy milyen kérdések vetődnek fel.If'y látom a magántulajdon kérdést és annak feldolgozásánál a körülményekét figyelembe véve területenként,községenként Vagy egy-egy azonos területre. A középparasztság kérdésénél,ahogy megállapítottuk ugyanezek mutatkoznak meg, amit szintén alátudok támasztani.Pl. valaki egy kicsit fasiszta múltja miatt hátrányban r< szeslil ugyanakkor zair vagy egyébb kérdésben rácsapnak,mint középparaaztra és nem az ért,mert faalazta.Kuláknak nevezik és nem mondják mag azt,hogy múltbeli magatartásáért bűnhődik,hanem azt mondják,hogy kulák,Minden lehetőséget elkövetnek az elvtárs cink,hogy konyább é tegyék a munkát és lova, kocsija után Ítélik el,hogy kl a kösépparaszt és kl a kulák.K^alk dolog,hogy általános aan vittük a kulák kérdést,hogy a holdakszerldt Ítéltük mag a kulákot. Nem határoztuk meg ugyls,hogy az is kulák,aki mással dolgoztat éa a termelés 1 szerződéseknél is odavettük c kulákokhoz a középpar-sztot.A parasztság előtt nem áll tisztán a kulák fogalma.Pontos dolog,hogy minden községben a helyi pártszerve se tnek tudni kell névszerint,hogy kik tartoznak a kisparaszt Sághoz, kik a köz ép paraszt a égaüisz és kl a kulák .Kisebb községben egyénenként is meglehet állapitani.Ezek a szempontok döntő Jelentős égüek • középpsraszt ságn ak a kulákok oldaláról való leválasztása* nál.Világos an a parasztságnak tudni kell,hogy pl. Zsíros József kulák, lékeli leplezni a kulákok népszerűtlen dolgait.minden kuIáknak van v-lami takargatni valója, ezeket összekell gyűjteni és az egés lakosság előtt