MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1949. február 22.

1949-02-22

J • g y s 5 k 8 n y Y. Készült 1949. fabruér hó 28.6B Szentesen • Csongrád, Csanád, Békés, Szeged, Szolnok megyei titkárok közös értekezletén. ­Jelen vannak: Tlssa József, Birkás ímre, Bugár János, Komócsin Mihály 4s Barbés Lajos elvtársak, Borbás elvtárs az értekezletet megnyitja, s rátér az elsS napi. rendi pont ismertetés ér ef a középparaszt kérdéssel kapcsolatban. Abból Indulok kl, amit legutóbbi Szervező Bizottság Ülésen Far. kas elvtárs felvetett, hogy az országos politikai vonalat nekünk kell a gyakorlatban végrehajtani és ezt kl kell terebélyesiteni. AZ utóbbi időben, ahogy ezzel a kérdéssel a pártmunka minden területén behatóbban kezdünk foglalkozni, az a meggyőződésünk alakult kl, hogy ezt alaposan kipolitizálva végrehajtanm » gyakorlatban ugy lehet,ha alaposan megnézzük azt a hs lyzetet,hegy erre a területre nekünk milyen eszközökkel kell kimen ni. Legelőször magák erom mutjfcni, ogy hogyan néz kl ez a terület.Volt kint egy bizottság,amely az egész megyében tanul, mányozta ezt a kérdést, olyan területen, ahol pártunk paraszt politika ja egyáltalán nem létezik.A pártnak a munkája és minden vonalon azon a területen a mi munkánk abba nyilvánul meg,hagy itt nlnes mese ossz eke 11 fogni ét ugyls táblás müvelés és szövetkezeti gazdálkodás lesz akár tetszik akár nem.A parasztok gondolkodásában ennek következtében olyan felfogás él,hogy ők azt mond jik.hogy inkább az életüktől válnak meg, mint a főldjükt51.Az ven az emberek tudatáben,hogy ml elfogunk tőlük szedni mindent.Arról Bem is beszélve,hogy ezen a területen negy szere, pet játszik a v&llás is .Azt beszélik Mind szentlről, hogy nem bűnös hanem csak kitalálták.Persze a mi elvtársainknak az a véleménye,hegy ezek. kel nem érdemes foglalkozni mert mind ny 11 ások,fasiszták voltak.Jelent­kezik az élne járó elméletnek ás opportunista felfog ás a. Azt mondja* pártnak az elnöke, gyűléseken kint a parasztok között,ho.~y akinek nem tetszik ez a rendszer fogjanak Össze és döntsék meg. A parasztok féltik u földjüket, mi a parasztkérdést ugyls tmulmányoztuk, mint reakciósok. *rra a meggyőzödé ara jutó ttunk, hogy a ml munkánk azért gyenge, mert nem Í önnek felszínre a problémáik a parasztoknak .Ha felszínre jönnek akkor S nSgváltoztatás nélkül mar adnak. Kimondják, hogy reményeiket a Kisgaz­da Párt nem valósította asg. Vagyis nem állított a vissza a régi rend­szert.Mint érdekességet említem n»g,hogy a mi vidékünkön a tanyai ' ta­nít 5k jelentős része klerikális.Dicsértesékkel köszönnek és a parasztok nagyon hallgatnak a tanítókra* és van olyan iskola.ahol a tanító maga harangozik. A két három holdas kisparasztok véleménye,hogy ők tudják azt,hogy ha nem mennek be a szövetkezetbe, kíméletlenül megadóztatják, elnomyják és ezzel fogják rákényszeríteni,hogy szövetkezni kell.A kis­parasztok is többen,akik pártunk tagjai voltak azért léptek kl a párt* ból,mert a kulák ok különböző munkákra neci alkalmazták őket ás ezt a kérdést se a az eke ser vezet ,ae a párt nem vetette fel és nem lépett fel az ilyen magatartást tanúsító kulákok el len.Külön érdekesség,hogy s. régi Szociáldemokraták olyan véleménnyel v rnnak a szövetkezeti kérdés­ről,hogy tudja Isten,hogy lenne jobb.Mások azt mondják,hogy jó lesz a szövetke zet,mert nekünk akkor nem kell gondolkodni,majd gondoskodik ró­lunk az állam.AZ iskolákban klvételnélkül bent van a feszület, megvan, nak koszorúzva és a papok állasdóan partnerokat t art anak.Ennek mega?.ün­tetéeére a pártnak semailyen elképzelése nem volt .M 0 st megjelent a ren­dé let, hagy a pékek süthetnek kiflit, Itt a párt nem engedélyezte,hanem külön b eke lett a pékeknek a párthoz menni és a párt engedélyezte a kif­li sütését .Ezzel akartak politikai eredményeket el érni .Különösen a fú­ziós gyűlések előtt sok tanyai gyűlést tartottunk megye szer te és ezekre a gyttlésekre szervezettan felvonulnak a kulákok és a kösépparasztok. Itt követelik,hopy az állam adjon több támogatást az ujgazdáknak,ezzel akarlak magukat jó színbe feltüntetni ss ujg«dák előtt.Huaz ujg&zdával beszéltünk ezen a vidéken és huaz közül csak kettő helyesli a szövetke­zeti gazdálkodást .A többi azt mond ja,hogy Jobb volt az uraság Idején, és tő H b volt cseléd ember ellenzi a szövetkezeti gazdálkodást.Beszéltünk •A

Next

/
Oldalképek
Tartalom