MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1956. március 23. - 1956. augusztus 3.

1956-08-03

Engednék meg egy-két számon keresztül bemutassam, hogy sz ismert márciusi határozat óta az építőipar fejlődésében, gazda­sági eredményeiben milyen eredményeket értünk el. Az ismert már­ciusi határozat előtt az építőiparban az egy főre eső terme­lékenység 3500-3800 ft. - nagyon titkán 2 4000 forint volt. A márciusi határozat után - és már ebben az évben is - 4000 ft fölé emelkedett az egy főre eső őftje-i termelési érték. De többet is el lehetne érni, ha a műszaki dolgozók megfelelő létszámban irányithatnák a munkát és §Sit- az adminisztrációval volnának el­foglalva. A tényleges helyzet sajnos még ma is az, hogy az építés­vezető nem vezeti a munkát, az épitésvezető a táblázással, a fel­méréssel, és egyéb olyan műszaki adminisztrációval foglalkozik, melynek áe nagyrésze még mindig íelésleges. A másik tény az, hogy a kivitelező vállalatok nem kapják meg a szükséges műszaki lét­számot, mert sajnos az épitésügyi minisztérium műszaki, illetve inproduktiv létszáma 1951-hez viszonyítva mintegy 100 %-kal emelkedett a munkahelyek rovására. Mi épitőmunkások örömmel fogadtuk a KY legutóbbi határoza­tát, és mi is azt várjuk ettől a határozattól, hogy a mi viszonya­inkban is lényeges változás legyen. Lényegesen csökken a bürok­rácia, többet lehet foglalkozni a munka műszaki irányításával, a dolgozók problémáival, mindennapos dolgaaikkal. Ugy gondoljuk, hogy a KY legutóbbi határozatának eredményeként az épitésügyi minisztérium területén'is feIszámoljáteazokat á gátló körülménye­ket, amelyek most még bennünket a tényleges operativ irányítás­tól elütnek, mert fontosabb egy határidős jelentés- bár annak lényeges szerepe a gazdasági vezetésben nincs is - mint az, hogy a munkánál operatívan beavatkozva tudnánk irányítani. Örömmel üdvözöljük a határozatnak azt a részét, mely a személyi kuétusz káros hatásának felszámolásaként lehetővé tette egyrészt az ipar, a népgazdaságon belül a protekció felszámolását, másrészt hogy már többé nem választ el bennünket a személyi kul­tusz káros hatásából származó rossz viszony a testvéri Jugoszlá­viával, örömmel üdvözöljük, hogy a személyi kultusz káros ha­tásából számrazó viszonyokat a KV felszámolja és jó szomszédi viszonyt tudunk kiépíteni a testvéri jugoszláv néppel. Különösen az épitőmunkások között sokan vannak, akik «e» 194-7-4-8-ban Ju­goszlávia különböző területein építettek és ismeretséget kötöt­tek a jugoszláv néppel. Meg kell hogy mondjuk, hogy az épitő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom