MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1956. március 23. - 1956. augusztus 3.

1956-03-23

Pár szóval szeretném elmendani, hogy szövetkezetünk kommunistái és tagjei mit tettek és tét znek á kongresszus útmutatásai alapján. Mint fő feladatot kezeljük a kenyér- és takarmánygabona termesztését, ezenbelül a kukoricatermesztést, kenyérgabonából, amely rendkívül fontos cikk, tsz-ünk 1300 holdst vetett, ezenkívül őszi árpából 300 holdat. A kemény téli időjárás következtében igen lemaradtuk és ezt megsínylette a vetés, s hozzákezdtünk a fejtrágyázáshoz:»eddig 1100 holdon végeztük el. Felkészültünk a taveszi nevényápolásra, később a gyomirtásra. A kukorica vetésterületét 150 holddal növeltük'és teljesegészében hibrid-vetőmagot használtuk. A t rület 90 #-át négyzetesen vetettük, 25 #-kal növeltük a takarmányvetés területünket, hogy állatán on.ányunknak biztos alapot teremtsünk. A tejtermelést fCO literrel emeljük az elmúlt évihez -viszonyítva és majdnem háromszorosára a sertés1 hizlalást. liba volna azonban-emellett a bajt eltitkolni. Látjuk, azokat a hibákat, melyek tsz-ünkben vannak az állattenyésztés terén..Azok a 2 éves, 4-5 éves üresen éllő üszők azt bizonyitják,. hogy, a'tBZ is keve- \ set tesz annak érdekében, hogy a párt- is kormányhatározatot a szarvasmarhatenyésztés vonalán maradéktalanul biztositsa. Megbeszéltük pártaktiván, közgyűlésen, hogy mi a tennivaló és olyan tervet dolgoztunk ki, amely biztositék arra, hogy a párt- és kormány által elénk tűzött , feladatokat maradéktalanul tudjuk teljesíteni. A taglétszám növelése terén értünk el komoly eredménjt. A zárszámadás, illetve 1955 november óta napjainkig t-öbb mint 150 uj tagot vett fel szövetkezetünk. Most már nem mondhatjuk att, hogy a növényápolást hiányosan végezzük el. Ez a kérdés aost már "megoldódott és felelősek vagyunk mi, a pártvezetőség együtt, hogy fizt a. feladatot, amit kaptunk, maradéktalanul végrehajtsuk, a munkaerŐprobléma most már nem lehet kifogás. Kálmán elvtárs mondotta, hogy a kollektiv vezetés feltétele a nagy eredmények elérésének. Ilyen vonatkozásban van még hib*' # mi szövetkezetünkben is. Az ugyan megvan, hogy a .pártvezetőség a termelőszövetkezet vezetőségével együtt megbeszéli, meghatározza a tennivaaTÓkat, de a hiba ott van, hogy igen kevés a tagság véleményére* javaslatára való támaszkodás, ami több esetben megmutatkozik a munkák végzésében és megmutatkozik magában a termelőszövetkezetünkben is. Pedig sok olyan dolgozó paraszt van termelőszövetkezetünkben, akiknek véleményére, javaslatára hallgatva még nagyobb eredményt érhetnénk el. Ha figyelembe vettük is néha a javaslatokat, egyetlen-egyszer sem emiitettük meg, hogy ki javasolta 8 igy ugy nézett ki, hogy a, sztik vezetőség javaslata. Bem népszerűsítettük a tagságjavaslatát, ami hiba és ezen változtatni fogunk. 4,; ügy-két dolgot szeretnék elmondani, amire egyben fél is hivnám az illetékes szervek figyelmét* Egyik dolog az építésnek a kérdése. Erre Kálmán elvtárs is kitért és a XX. Kongresszuson Hruscsov élvtárs is foglalkozott beszámolójában a termelőszövetkezetek épitésével, hogy azok mennyire költségesek. Ezt igen nagy mértékben rá* lehet mondani a mezőtúri termelőszövetkezetek építkezéseire .is, ezebelül a Szabad Kép Tsz építkezésére. 1949 óta hatalmas építkezéseket végeztünk, de nem has náltuk ki a helyi lehetőségekét, anyagokat, teljes egészében igénybe— vettük azt az állami támogatást, amelyet kaptunk és ami sok esetben több volt, amit beterveztünk, sert azt mondták, ha nem elég - kérjetek. Mi kértünk és kaptunk is. Most az az eredményk hegy elég komoly az a hitelmennyiség, méllyé^ termelőszövetkezetünk terhelve vari és mint adósság az állam felé mutatkozik meg. Kern is'az a'baj, hogy ezek az épületek megépültek, hanem az, hogy nem felelnek meg a céljuknak. Olyan építkezések, melyeknek 15-20 évig kellene tartani, legfeljebb csak