MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.

1955-03-12 - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség 1955. márc. 2-4-i ülésének határozatából adódó Szolnok megyei feladatokról. Melléklet: beszámoló, felszólalások szövege

Ezen keresztül biztosítottnak látjuk az Őszi kalászosok fejtrá­gyázásét és igen sok tsz. tagot szabaditunk fel a munka alól, akik a rizsgátópitésónél dolgozhatnak. Hasznosítani akarjuk azt a tapasztalatot, hogy a tavaszi gépesített sermüvelás a vetéssel kezdődjön. Amit évek éta csinálunk az lényegében a gépi sormüvelés paródiája, kicsúfolása volt. Az egyenletlenül, össze-vissza vetett sorokban kultivátorokkal dolgozni lehetetlenség. A gépállomás párt­vezetősége, a végrehajtóbizottság és a taggyűlés határozatai alap­ján hozzáláttunk a négyzetes vetőgépek készítéséhez, melyek a ku­koricavetés előtt készen lesznek, s ezek segítségével a tsz-ek kö­zös kukoricájának felét, mintegy 15©© holdat tudunk négyzetesen vet­ni. Nálunk különös fontossága ennek abban van, hogy földjeink igen alkalmasak a kukorica termesztésére. Példának felhozhatom, hogy a háztáji földeken tavaly is 5o ej körüli kukorica termés volt. ugyan­akkor a közös gazdaságokban sok helyen a lo q-át sem érte el azért, mert legjobb esetben agyszer kapálták meg. A néagyzetfce vetéssel le­hetővé válik az Igazán nagyüzemi sormüvelés, és Így elkerülhet­jük, hogy a tavalyihoz hasonlóan ne kelljen ismét egy millió forirfc értékű kukoricát venni a mezőtúri termelőszövetkezeteknek. Dávid elvtárs beszámolójában arra mutat, hogy milyen jelen­tős számban jöttek a mezőgazdaság segítségére a szakemberek. Ez az intézkedés helyes volt és a folytatása is helyes. A mi gépállomásun­kon korábban 5 agronőmus volt. 2o agronóiaus akinek legtöbbsége köz­kedvelt, a szövstkezetekben jő munkát véges. Sajnos nem mondhatom est el a technikusokra és gépészmérnökökre. Tavaly kaptunk egy tech­nikust /Brányi István/ aki a Láng-gépgyártól jött hozzánk* Ez az elvtárs sehogyan sem tudott beleilleszkedni a gépállomás környeze­tébe, rendkívül sok baj volt vele, a vágin elment. Mielőtt elment, megkérdeztem tőle, mi az oka kedvetlenségének és pesszimizmusáénak? Elmondta, hogy ő nem önkéntes jelentkezés alapján jött a mezőgazdaság­ba, hanem a Láng-gyárból kilépett, mert egy magasabb fizetésű állás­sal biztatták egy másik gyárban, de mire ő odament, az álláot be­töltötték és a két szék közül a földra ült* Fel ment a minisztérium­ba, hogy ajánljanak neki valamilyen munkahelyet* Ott kaptak az al­kalmon és azt mondták neki, nagyszerű elvtárs - megy a mezőgazdaságba, így jött Is Mezőtúrra, olyan érzéssel, mint az ember amikor a fog­orvoshoz szokott menni. * Még rosszabbul jártunk a főmérnökkel, /Kovács Sándor/. Ez az ember 4- hónapig volt a gépállomáson* Ez alatt az idő alatt sikerűit mindenkivel meggyülöltetnl önmagát. Az első Ízben igyekeztünk a hely­zetét minden képpen megszilárdítani, de később szembehelyezkedett a párttal ls és ma örülünk, hogy elment. Hogy mennyire hive volt a mező­gazdaság szocialista átszervezésének ez az ember, jellemző, hogy tá­vozása után 2 héttel Budapesten magánkisiparos lett 1 * Ez arra enged következtetni, hogy a mezőgazdaság segítésére lejött sok lelkes szak­ember közé még nagy számmal kerültek karlellsta, haszonleső emberek ls, akik - miután számításaik nem vált be - egyszerűen faképnél hagyták a gépállomásokat és termelőszövetkezeteket; Arra hívnám fel a fel­sőbb pártszervezetek és a minisztériumok figyelmét, hogy küldjenek nekünk inkább kevésbé képzett, de osztályhő, harcos szakembereket, akiknek szívügyük a mezőgazdaság szocialista átszervezése és mi nem fogjuk sajnálni azt a többletmunkát, ami ezekkel az elvtársakkal való foglalkozást jelenti-. Szívesen tanítgatjuk, türelmesek leszünk irántuk, csak lásson bennük a becsületes, segítő készség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom