MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.

1955-02-17 - 1. Beszámoló a mezőgazdasági termelés fokozásával kapcsolatos feladatokról. Melléklet: beszámoló, Dobi elvtárs felszólalásának szövege

A tagság a közgyűlésen ha.tároz, és a vezetőségen keresztül, de a közgyűlési határozat^tehát a többségi akarat szerint irányítja a szövetkezet artndefi. munkáját. Alapszabály-szerűén felállított szerveken keresztül ellenőrzi a vezetőkeáres a munka menetét a növénytermesztésben, az állattenyésztésben egyaránt. És minél jobb, szebb a termés, minél okosabban gazdálkodnak, amál nagyobb a tagság részesedése, annál gyorsabban megszilárdul a szövetkezet. A szövetkezeti dolgozó parasztoknak nem migdegy, hogy 10 vagy 15 q.. kukoricája termett a közös gazdaságban vagy 25-50 q-t vittek •fee ősszel egy-egy hold szövetkezeti kukoricaföldről. Anyagi érdekeltsége fűződik hozzá, hogy jó$előkészített földbe kerüljön a kenyérgabona, amnek Magyarországon éppen Szolnok megye az egyik legfontosabb )£fftermeléW területe. A szövetkezeti tagok érdeke, hogy minél több legyen a kukorica, a répa, a rizs, a krumplitermelés és a parasztembernek nem kell magyarázni, hogy ez bizonyos mértékben függ az időjárástól, egyik terménynél jobban, a másiknál kevésbé, de nagyobb mértékben a növény gondozásától. Ha megeszi a gaz a szövetkezeti földön a terményeket - a mi terményünket eszi meg. Ha lelkiismeretesen gondozzuk a növényt, mi látjuk a hasznát annak, hogy / több termést ad r ^ ^ világos. Elvtársakl Egy emberöltővel ezelőtt még Szolnok megye városainak, falvainak határai tele voltak gulyákkal, juhnyájakkal, itt-ott ménesek tanyázták a pusztákon. Kezdetleges, rideg állatgenyésztési forma volt ez. Tavasszal kihajtották a 4«tec*at es ősszel vagy az állat£ jö^pvissza, vagy a bőrét hozták. Egy "emberöltő alatt elhagytuk ezt az állattenyésztési formát és fejlettebb módszerekre tértünk át, nemcsak a nagybirokokon, hanem a kisparaszti gazdaságokban is. A felszabadulás után már csak eíszxrrfeeaar lehet^'Hiegtalálni a régi állattenyésztési módszerek maradványait. Nekünk a szövetkezetekben megvan a lehetőségünk, hogy továbbfejlesszük az állattenyésztést, gondosan selejtezzük, válogassuk állatainkat. Érdemes nagy figyelmet forditani reájuk és az eltartásukhoz szükséges takarmányalap biztosítására, mert az állattenyésztés nagyobb jövedelmet hoz, mint a növénytermelés, és népgazdasági aasze* is magas. A szövetkezeti tagságnak a közgyűlésen keresztül mindenütt módja van irányitóan beleszólni a takarmányalap kérdésébe^, az állatfajták kiválogatásába, a tenyésztési módszerek alkalmazásába és az állatgondozásáéi a rendjébe. De módja wan. abba is beleszólni és saját érdeke szerint cselekszik amikor