MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1953. július 1. - 1954. október 15.

1953-07-01 - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség 1953. jún. 27-28. ülés határozata alapján a párt belső életéről, a határozatból adódó Szolnok megyei feladatokról. Melléklet: beszámoló

Tehát a mezőgazdasági fejlesztési adó, amely korlátozni fogja a kulákoknak gazdasági növekedését, amely korlátozni fogja a kapitalizmus ujjá születését az egyéni gazdaságban. A kuláklistát meg kell szüntetni, amely lényegében adminisztratív intézkedés volt, amely rengeteg bizonytalanságot idézett elő, sohasem tudta sz illető, hogy mikor kerül rá a kulák listára, mikor érvényesül valamilyen személyi bosszú, aminek alapján rákerül a kuláklistára, vagy mikor kerül le. Bzt az opportunizmust, ezeket az elhajlásokat meg kell szüntetni, és azt a helytelen politikát is, amikor nem vettük figyelembe a kulák gazdasági helyzetét, s olyan szankciókat alkalmaztunk, amely azt eredményezte, hogy a kulák termelési tervét nem teljesítette, a kulák lényegében a földjét nem művelte meg, gazdaságát tönkre tette, s hozzájárult azokhoz a gazdasági problémákhoz, ami a dolgozók gazdasági életében megmutatkozott, az ellátás stb. formában. Oros elvtárs felvetette, hogy mennyi merevség volt a politikánkban, s a Kisújszállási Városi Pártbizottság politikájában is érvényesült ez, csatlakozott a Máté és Kovács elvtárs véleményéhez, hogyha helyesen megmagyarázzák a határozatot, nem oszlik fel a termelőszövetkezet, egyetértünk ezzel a megállapítással, vigyázni kell a jövőben, hogy mi elvi politikát folytassunk, hogy ellenségei legyü k az adminisztratív, túlzó intézkedéseknek, s mi politikai munkát helyezzük mindig munkánk fő alapvető módszerévé. Oláh elvtárs felvetette, hogy nem kaptak a Megyei Pártbizottságtól segitséget a kollektív vezetés, a kollektiv munkamódszer kialakításához. Bem kaphattak az élvtársak segitséget, mert maga a Megyebizottság is elhanyagolta a kollektvdv vezetés jelentőségét, s mert nem ez jellemezte a mi munkamódszerünket, hanem az, amiről Hadas elvtárs és a többi elvtársak beszéltek, a csalhatatlanságról, a választott szervnek a lebecsülése, a kollektiv vezetés lebecsülése. Nyilvánvaló, hogy ezekután ilyen szempontból meg vannak a feladat taink, kötelezettségeink, hogy a módszerben elkövetett hibákat a leggyorsabban kijavitsuk. Kelemen elvtárs szintén kérdésként vetette fel a kollektiv vezetés, és az egyéni felelősség kérdését. Itt is azt kell mondani, hogy persze tul sok tapasztalatunk ebben a kérdésben nincs. Nincs azért, mert nem törekedtünk, és nem foglalkoztunk a kollektiv vezetés stilusának kialakításával. Azt azonban világosan látjuk ugy hiszem Kelemen elvtárs is,-hogy a kollektiv vezetés nincs ellentétben az egyéni felelősség elvével, hanem inkább azt nyomatékosan aláhúzza. Feltétlenül szükséges kialakitani a vezetésben a kollektiv stilust, a keollektiv vezetési módszert és még inkább elmélyiteni a feladatok végrehajtásában, a munkában az egyéni felelősséget. &bben a kérdésben azt hiszem kölcsönös tapasztalatokra lesz majd szükség, az kell, hogy majd mi segítsük az elvtársakat ebben a munka stilus kialakításában, s az elvtársak felvetésükkel, bírálatukkal segítsék a mi ilyen vezetési stilusunk kialakítását. A legteljesebb mértékben értünk egyet mindnyájan a Kovács Mihály elvtárs megállapításával, hogy a Központi Vezetőség határozata az elősegíti és megszilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Nagyon fontos elvtársak, hogy ilyen szempontból is történelmi jelentőséggel biró Központi Vezetőségi ülés határozatának