MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1950. augusztus 19. - 1951. augusztus 8.

1951-03-11 - 1. Szóbeli beszámoló az MDP II. Kongresszusának határozatából adódó Szolnok megyei feladatokról

jobban eltűnik a pacifizmus, s helyét harcos békeakarat tölti el. Ezt bizonyítja a-mostani nőnap is, amelyen asszonyaink a szakadó esőben felvonultak harcosan, lelkesen nagy számban és résztvettek a hónapon. A felszólalásokbél kijött, hogy az asszonyok mennyire szeretik a Pártot, Hákosi elvtársat, Sztálin elvtársat, s kijött az is, hogy z asszonyok nem a minden áron valc békét akarják, hanem ha szükség lesz rá, akkor harcolva, fegyverrel a kezükben fogják azt megvédeni. Ha azt akarjuk, űogy gyermekeinknek békés, boldog, szebb jövőt biztosítsunk, ehhez békére van szükség. A nemzetközi nőnapon nem kampányszerű, hanem állandó Versenyre hivták ki a szolnoki Járműjavító asszonyai a Tisza Cipőgyár asszonyait az MNDSz mozgalom megjavítására, mert ezzel is a békét akarják szolgálni. A béke kérdése fontossá tette azt is, áogy a tszcs, szervezet asszonyai példán utató munkát végezzenek, hogy a dolgozó aszszonyok zömét bevigyék a tszcs-be. 1 A begyűjtési munkálatokba is egyre inkább bekapcsolódnak az asszonyok, s vállalják a népszerűtlen feladatok végzését, pl. helyszíni elszámoltat ó bizottság tagjai sok helyen nők. Tehát vannak eredmények az Ml© z vonalán, de vannak hiányosságok is. -Előfordul még az, hogy nem tudják kellően összekapcsolni a feladatokat. Megyénk területén a békemozgalom még mindig elég "szűk keretek között mozog és nem tudjuk megfelelően kiszélesíteni, de ehhez szorosan hozzájárul az is, hogy maguk az elvtársak is sok esetben nem adnak megfelelő témoagtást. Pl. Tiszaigaron megbeszéltük a vezetőséggel, hogy minden asszonyt beszervezünk az MNDSz-be, aki még távol tartotta nagát s ezen feladat végrehajtásához az asszonyok lelkesen hozzá is kezdtek, akkor az elvtársak azt mondták, hogy ez a munka még ráér, ennél még sokkal fontosabb feladatok is vannak mint pl. a terménybegyüjtés. Megörültünk annak , hogy Dávid elvtárs kÜlon kitértxkE±±E a tömegszervezetek munkájára, annak fontosságára, mert sok helyen előfordul, hogy ezt a munkát az elvtársak még lebecsülik, vagy nem kapcsolják be megfelelően a feladatokat végzésébe. Pedig az asszonyokat nem nehéz megbízni, mert boldogan végzik a feladatokat, a Pártmunkát. Napról-napra mindjobban megszeretik a Pártot, csak nekünk kell irányítani, foglalkoztatni őket. Az asszonyok munkájának Sztálin elvtárs nyilatkozata igazi lendületet adott, s ezt nekünk tovább kell fokozni, hogy asszonyaink tevékenyen vegyenek részt a kongresszusi határozatok végrehajtásában, a békéért folyó harcban. A nevelést toább kell vinni, hogy egyre nagyobb mértékben tudjuk az asszonyokat a helytállás ra nevelni. De fokozni kell arorelést az éberségre is, hogy le tudják leplezni az ellenséget, s könyörtelenül folytassák elleniík a harcot. 12./ Kiss Lászlcné Szolnok: Kedves elvtársak! ávid elvtárs referátumában foglalkozott napjaink központi kér-