MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1948. július 3. - 1949. október 7.

1948-10-20 - 1. A szövetkezeti - táblás - gazdálkodás tapasztalatai és a további feladatok - 1. Szóbeli tájékoztató az Állami Mezőgazdasági Gépállomások helyzetéről, munkájuk tapasztalatairól és a további feladatokról

érdekből.- Mi ezzel tisztában vagyunk Többen ugyanazt vetettek fel,hogy nem értették és nem tud­ták,hogy mi a táblás müvelés és nem tudtak eredményt elérni.-Ez egy ki­csit igaz,mert ez egy egészen uj dolog.- A mai táblásmüve lésre vonatkozó dolgok nem régen líttak kidolgozva,±axmxmx)BmmxiBkm^ %eagflrm:nBmmxt^ most megkap­ták az irányvonalat és most azon kell lenni,hogy a falusi szervezeteken keresztül tisztázzuk,hogy melyik a leghelyesebb ut#, mert csak akkor tudjuk ezt megmondani,hogyha az MB.megnézi azt egyenként ,aegyénenként.­Tiszasülyön lesz egy uj rizstelep ,400 holdon.- Ennek komoly eredménye lesz,de .felhivoma figyelmet, hogy már el.re mondják meg,hogy a rizs olyan nagy üzlet nem lesz,mint most,mert a nemzeti közi piac ára lényegesen alacsonyabb,mint Magyarországon és jövőre már nekünk is ex­portálni kell.- Tehát ezt meg kell mondani Őszintén.- 10-15 ezer forint jutott pl. egyre,tehát ebből is láthatjuk,hogy ez mennyire szövetkezet­ellenes.­Az abádszalóki Blum, a kunmadaras! Zug és a többiek.- A 8 ezres rendelet alapján az összes földműves szövetkezeteket demokrati­zálni kell, a rendelet kimondja,hogy a vezetők azok lehetnek,akik 80#­ig dolgozó emberek, 20% egyéb ipari, vagy .haladó munkás ok,tehát kulák nem lehet a vezetőségben.- Ez olyan fegyver,amin keresztül meg tudjuk tisztítani a szövetkezetet.- • Hegedűs elvtárs azt mondta,hogy tul nagy a derűlátás: A válaszaimból 3 főpontot szeretnék kiemelni: Ne legyünk naivak,hogy azt mondjuk,hogy táblás gazdálkodást csináljanak,akkor a paraszt rohanni fog és belép.­A párt es a szövetkezet dolgozzák meg a földbérlő szövetkezetet,mert addig az papirforma lesz,amig a szövetkezet politikai jelentőségét meg nem értetjük.- Ahol'ezt nem tudjuk keresztülvinni,akkor inkább ne csi­náljuk,mert különben kicsúszik a kezünkből a táblás gazdálkodás és sok­kal nagyobb hibát követünk el.- Bel kell venni a kapcsolatot az üfosz­szal-F ekoss zal, a párttal.- Tisztázzuk egymásközt azt,hogyha x y át akar je venni a szövetkéz etet,milyen álláspontra helyezkedjünk.- Nem az á cél hogy legyen 10 ezer rossz szövetkezet, hanem inkább legyen csak 5 ezer jó táblás gazdaság.- Elindultunk az egységes, általános falusi szövet­kezetek ut j ár a, nek ünk az egész táblás müvelés csoportosítását ugy kell megcsinálni,hogy egyben ezeket az általános szövetkezeteket is kézbe tud juk^tartani és megismertessük a hivatását a szövetkezetnek,amelynél az élsö döntő szerep a termelésé és ennek alapján tudjuk megalakítani a táb­lás gazdálkodást.­A 3-ik kérdés,hogy a szövetkezet á: a földbérlő csoport min­denkor ugy dolgozzon,hogy mindenkor, a párt utasításának megfelelően bevonjuk a többi népi szerveket is,tehát Fékoszt,földműves szövetkezetet, Szorosan kell együttdolgozni a gép állomás ok któ P-jég^ajgépállo­mások is minden segítséget előszűr ezeknek a Í"II n I lin ' II HIIIIIMMTTI^II IHUI^. A falusi szövetkezeteknek kézben kell tartani a Fékoszt,/a gízíSffiQB&stta. földműves szövetkezetet,tehát politikailag támogatni keHL é& wirften elprjt meg kell adni helyi vonatkozásban is.- ' ^^TTÁlf w A táblás művelés előnyeit jól ismerik, hnfrnnTrTT^t TnffjjfTllnnlr de az elkövetkezendő időben az őszi munkálatokkal kapcsolatban arra Kell venni az irányt,hogy alakítsuk meg,illetve erősítsük meg a jelenleg la­za táblás müveléssel foglalkozó csoportokat és használjuk ki a lehető­ségeket és azt szélesítsük ki.- Hihetetetlen áldozatokat hoz a magy r állam, h gy a falusi osztályharc helyes irányba terelődj ön, minden gépállo más - 1 millió F-tba kerül és a következő évben is még ennyibe fog kerül­ni.- Az állam még saját kárára is segiti a falusi szövetkezeteket,a ma­gyar parasztot,ezt tudatosítani kell mrndenütt ,hogy tisztában legyenek azzal,hogy a magyar munkásosztály áldoz mindaddig,amig a magyar dolgozó parasztságot meg nem tudja erősiteni^$j||ll Tisza J. Ha kiértékeljük ezt az "rtekezletet,akkor megállapíthatjuk,hogy igen fontos szempontokat tisztáztunk.- Olyan kír dések kerültek elénk, amik biz ory os mértékig ismeretlenek voltak.- Kihozta az érteke zlet, hogy a szövetkezeti mozgalom a megyében nem abban az irányban folyik,mint ami*

Next

/
Oldalképek
Tartalom