MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1948. július 3. - 1949. október 7.

1948-10-02 - 1. Szóbeli beszámoló az UFOSZ és a FÉKOSZ egyesítésével kapcsolatos feladatokról

^ffi J i • y z o k ö n y v felvétetett Szolnokon, 1948. október hó 2.-án a szolnoki városi pártszervezet helységében megtartót t megye iaktiva ü lé a r ő 1, as UFOSZ-tí OvSZ egyesülésével kapcsolatos kérdések megtárgyalásával kapcsolatban.A megyei aktlvávan részt vett a n-egyebizottság,az összes Járási,városi, nagyközségi függetlenített tit!'-árók,az Ufosz ésiékosz megyei,járási titkárai ,irodavezetője as öfoeznak,az alispán, a szakszerv.vm-i titkára, a megyei lap szerkesztCje,ftagó Antal, ^akó Kálmán MDP. országgyűlési képv. • lvtársak,az FKO. v«.titkára Kajzik és Zelenka Országgyűlési képv,valamint Németh I<tván a mezőtúri FKO. elnöke, az NPP.-tŐl Nagy István és Csótó István,valami -t a Központi el őadó elvtárs az Ufosz Központból Török e Ívtár s .As értekezletnek egy napirendi pontja voltt az Ufosz-Fókosz egyesülésével kapcsolatos kérdések ismertetése és tár yal és a f amelyet Tisza József vm.titkár elvtárs ós Török központi kiküldött elvtársak ismertettek.Az ülésen Ragó Antal országgyűlési képv. elvtárs elnökölt.Ragé A.; Szeretettel üdvözli a megjelenteké t,élükön Kulcsár alispán elvtárssal,külön üdvözli a két koalid6s párt kiküldötteit is.- Bejelenti az értekezlet egyetlen napirendi pontját és felkéri,nogy az első referátumot Tisza József vm.titkár elvtárs tartsa meg: Tisza József: Az értekezlet célja,hogy megnézzük a város és a falu közötti különbséget és lá?suk,miiven fejlődésen mert keresztül a falu 4s a város.- ííegalljppit 1»k,hogy a falu f e Jlődése lemaradt a város mögött,s felvetődött a kérdés,hogy miiyen irányú legyen a falu fellödé se.-Ezt vetette fel Ráko3i elvtárs as aug# 20,-i kecskeméti beszédében és ugyanakkor megállapította azt is,hogy a falu fejlődése csak az egységes, a dolgozó paraszt s ág demokratikus vez etés e al att álló termelő szövetkezeteken keresztül vezethet a szocialista társmaalomba.- Ez az ut az,ami határt sza a kalákság kizsákmányolé törekvésének ós emeli a széles paraszttömegek jólétét éj kiegyenlíti falun a szélsőségeket.-JLzt kérdezheti a dolgozó parasztság,ha ez igy van, akkor miért most térünk csak erre az útra 6s miért nem tértünk már jóval előbb, ls45-46-ban ? Azért,mert akkor még nem dölt el a nagy kérdés,hogy ki köt győz le, a polgári demokrácia útját választja-e a dolgozó nép,vagy a népi demokrácia, útját.- Ebben az időben az ország, az összeesküvő Nagy F rencek. Varga a éIák és társai kezében volt. - Aa államba talom birtoklásában döntő szerepük volt, mert a termelő eszközök,* hitelintézetek, a bá ny ák t ula Jd onosal ők voltak.- Cs-k az 1947 es választások döntötték el a dolgozó ma yar nép fejlődésénsk az utjét és vált a hatalom birtokosává.Az eddigi küzdelemben szükség volt a kulák parasztság támogatására, mert több olyan feladatot kellett megoldanunk,ami polgári volt,mint pld. a füldreform, a köztársaság kikiáltása, a bankok államosítása, ami érdeke volt a kulák parasztságnak is,namcsak a blgozókmk.Ma már a hatalom szilárdan áll a munkásság és a dolgozó parasz ság kezében és meg van az előfeltétele annak,hogy falusi viszonylatban a kapitalistákat korlátok közzé szorítsuk és megakadályozzuk^ falun a további kapitalizálódást.- Ennek érdekében kormányzatunk egy-két Intézkedést már tett is mint pl* a progresszív beszolgáltatás, a mezőgazdasági fejlesztési járulék, a termelési szerződések kivétele a kulák parasztság kezéből,vagy mint a legutóöoi rendelet a nagyhaszonbérletek megszüntetéséről intézkedett, ami több mint 2GO ezer hold földet vesz ki a kulák parasztság kezábol,de nem kisebb jelentőséggel bir az állam részére bizto-