MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1954. május 17. - 1955. május 30.
1954-07-31 - 1. Szóbeli tájékoztató a mezőgazdasági munkák helyzetéről és feladatairól
1954. VII. 31-én tartott titkári értekezlet. Szarvas elvtárs: A mostani titkári értekezlet, valamint Dávid elvtárs által elmondottak alapján javasoljuk, hogy a járási aktivák vegyenek részt a városi akti vaér teke z léten, ugyanigy forditva, és ezen az értekezleten a fő súlyt az üzemi kérdések megtárgyalására forditsák. De ez nem azt jelenti, hogy az üzemek népnevelői nem vehetnek részt ezen az aktiván. Az aktivá értekezletet hasonlóan kell megtartani a szolnoki járásban is,de azt hiszem, hogy itt, mivel mezőgazdasági kérdésekről is lesz szó, mezőgazdasági dolgozókat is kell behívni. Azt hiszem, helyes lesz, hogy ha üzemi problémával foglalkozunk, azt nyíltan tárjuk fel, ugy a vezetők, mint a munkások felé. Most a járási, városi aktivák után nagyobb üzemekben, tsz-ekben szintén tartsunk aktivaóftekezletet,ugy, hogy itt van az alkalom arra, hogy ezeket a lényeges kérdéseket, mint pl. a bércsalás és az adminisztratív munkaerők kérdését - felvessük a munkások ós tsz dolgozók előtt. Ez annál is inkább fontos, mivel a dolgozók maguk is felvetik sok helyen, hogy ők mennyi emberre keresnek, akik nem hajítanak semmiféle hasznot. Jelenleg ugy áll á helyzet, hogy minden 3 munkásra esik 1 adminisztratív dolgozó. Dávid elvtárs beszélt arról, hogy a Politikai Bizottság konkrét intézkedést fog tenni ebben a kérdésben, de ha mi nem vonjuk be a dolgozókat ebbe a munkába, akkor rendkívül nehezen fog menni. Helyes lenne, ha a pártbizottságok,pl. a jászberényi pártbizottság a kérdés megvizsgálása alapjám jelentené a Megyei Pártbizottság felé, hogy milyen konkrét intézkedéseket akarnak tenni.az adminisztratív dolgozók csökkentése terén. Ezeket a problémákat megfelelő módon a tsz-ekben, gépállomásokon ós állami gazdaságokban is fel kell vetni. Az iparban beszélünk béralan túllépésről, áe ugyanígy beszélhetünk tsz-ekben a munkaegység kérdéséről,.mert ezen a területen van még javítani való. A tsz-ekben is felvetődik az improduktív dolgozók problémája. Az utóbbi időben megnéztük a turkevei Vörös Csillag tsz-t, ahol jelenleg az a helyzet, hogy a növénytermelésben a tagaág l/3-a dolgozik, egyrésze a tagságnak az állattenyésztésnél, a többi pedig különböző területen, amelyekkel nem hajt semmiféle hasznot a tsz-nek. Idetartozik a közös vagyon védelme is, amelyfe helyileg konkrét példát lehet felhozni. Ezt azért említem meg, mert azokat a dolgokat, amiket Dávid elvtárs itt elmondott, a statisztikai hivataltól kaptuk meg, igy nem volna hatá sos, ha az elvtársak ezeket mondanák el. Sokkal helyesebb, ha saját területükről szerzett adatokat ismertetik, azokkal a problémákkal foglalkoznak. A másik probléma, amit fel szeretnék vetni, a tsz-eknél az állattenyésztés kérdése. Dávid elvtárs emiitette, hogy az állatállomány veszélyes mértékben csökkent az utóbbi időben és ez különösen a tsz-eknél mutatkozik meg. Pl. mig a megyében általában 6 ^-kal csökkent a Szarvasmarha-állomány, addig a tsz-eknél 29 %-kal. A sertés megyei átlagban 17«3 /o-kal, a tsz-ekben 3o $-kal csökkent. H a igy haladunk az állatállomány számszerüsége tekintetében, akkor nehezen tudjuk a tsz-eket e tekintetben megerősíteni, illetve helyreállítani. Figyelemmel kell, kisórni a tsz-ek állatállományának helyzetét. Mezőtúron a tehenek száma pl. 3*3 %-kal csökkent az elmúlt negyedévben, Szolnok járásban 2 ^-kál. A sertések száma Turkévén 14.4 %-kal, a kunmárt oni járásban 7«5 fo-kai, a tiszafüredi járásban 5.5 /»-kal csökkent. Az a hiba, hogy nem erősitjük az állatállományt, inkább ahelyett hagyjuk, hogy kiárusítsák. Előfordult olyan helyzet, hogy a jászapárti járásban a juhállomány is 15 %-kal csökkent. A járási tanács,valamint a járási pártbizottság sokkal konkrétabban foglalkozzon ezekkel a problémákkal. Arról akartak bennünket meggyőzni, hogy a thhenészetben a ./.
