MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1954. május 17. - 1955. május 30.

1954-07-31 - 1. Szóbeli tájékoztató a mezőgazdasági munkák helyzetéről és feladatairól

ti e r e c z k y elvtárs: Elöljárójában egy pár példát szeretnék: felhozni arra, hogy mennyire nem. lesz könnyű az adminisztratív munkaerőknek a lecsökkentése. A napokban kint jártunk az állatfórgalmi vállalatnál, itt nem kellett nagy megfigyelés ahhoz, hogy meglátjuk, hogy v*an vagy 10 olyan munkaerő aki nem dolgozik. Erről az igazgató elvtársat meggyőztük. Ennek a 10 munkásnak megírtuk a felmondó levelet. Ezek között volt egy pénztáros, akinek a kezén egész hónapban 127 F». fordult meg, volt egy magtáros, de magtár az nincs. Az üzemi konyhán 17-en étkeztek, és volt 3 szakács. A dolog azzal, hogy elbocsájtották nem ért véget, sőt folytatódott, azzal, hogy az egyik elbocsátott dolgozó az Egyeztető bizottsághoz fordult panaszával. Erre a vasas elvtárs kapott egy dörgedelmes levelet, hogy vissza kell venni az illetőt és ki kell fizetni azt a bért, amit nem dolgozott, Egyben figyelmeztették az igazgató elvtársat, hogy elő nejtf fordujon ez többet. Az az érdekes, hogy az egyeztető bizottság azzal indokolta meg, hogy vissza kell venni, mert munka van és alkalmazni kell őket. Ennek nyomán az elbécsátottaknak nagyrésze az egyeztető bizottsághoz fordult. Ez csak egy a sok közül, most ott tartunk elvtársak, hogy e sok adminisztratív munkaerő között vergődik az igazgató elvtárs, nincs az igazgatónak, a vezető elvtársaknak egyetlen nyugott lépése sem, hogy azt önállóan megtehetné. A szó szoros értelmében a sok adminisztrativ dolgozó ugy fogja körül az igazgatót, mint a csép. nagyon sok ilyen van. Még egy másik probléma ezzel kapcsolatosan, na mi esak egyes helyeken végezzük az adminisztratív munkaerőknek a csökkentését, akkor egy nagy vándorlás fog lenni, egyik helyről a másikra. Ezzel kapcsolatosan, ha nem eleg keményen, határozottan fogunk ehhez a munkához, akkor le fogjuk járatni magunkat, ezért fontos ennek a munkának a meggyorsítása. A begyűjtésről is néhány szót. Mi annak idején - a Dávid elvtárs és a vezető elvtársak figyelmeztetésére nagy gondot igyekeztünk fordítani a begyűjtés kérdésére. Arra kell vennünk az irányt, hogy a hátralékosokat azonnal számoltassuk el. nekünk ezt eddig sikerült is elérni. De van egy veszély, amire szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig az, hogy az apparátus átáll arra, hogy a már eddig lévő hátralékosokatfíszámolják. Ezzel egyidőben pedig sokkal kevesebb erőfeszítéseket tesznek arra vonatkozóan, hogy uj hátralékosok ne legyenek. En nem mondom, hogy az 5oo$ milyen kicsi, nem arra kell jobban vigyázni, hogy az 5oo-at lecsökkentsük, hanem arra, hogy több ne legyen, van egy olyan veszély, hogy a begyűjtési megbízottak erejük nagyrészét erre foritják, holott a hátralékosok megakadályozására sokkal jbbb módszer az, hogy a begyűjtési megbízottak kint a csépléskor a helyszínen beszélgetnének el a termelőkkel, ugyanis a dolog neheze ott van a gépnél. A termelő ött teszi az első számvetését a gabonával és ha mi ott vagyunk a termelő mellett és beszélgetünk vele, az a legnagyobb biztositéka annak, hogy hátralékosok ne legyenek. Ü o v á c s elvtárs; van egy észrevételem. ÍVÍÍ már régi idők óta hallgatjuk, féti a ríívnek a problémáját. Az biztos, hogy helyileg mi más módszereket nem tudunk foganatosítani, nálunk van olyan termelőszövetkezet, ahol vagonszámra ott áll a buza a termelőszövetkezetekben, mert nem tudják átvenni. Ha ez még tovább is igy marad, akkor a cséplést le kell állítanunk, mert a gabonát nem tudjuk hovatenni. A TT>; v-nek 9 embere van és azok is mindig kukacoskodnak, van minden vállalatnak annyi embere, hogy felesleges is akad és a 339v-nek meg nincs elegendő embere a gabona átvételére.