MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1954. május 17. - 1955. május 30.
1955-05-30 - 1. Szóbeli tájékoztató a falusi pártmunka tapasztalatairól és további feladatokról
Hogyan képzeljük mi a fejlesztést ilyen időszakban jól elvégezni? Először is ugy, hogy minél több tsz-t hozzunk létre éspedig mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, ós ezeknek a felfejlesztését, megnövelését tűzzük ki. Azzal nem érünk el célt, ha lo-ll taggal megalakítunk egy tsz-t, növelni is kell ugy.létszám,,mint területtekintetében. A meglévő kis tsz-eket legalább 3oo holdra kell fel- • fejleszteni ebben az évben, akkor végzünk jó munkát. Tul nagy tszeket nem kell alakitani, ahogy a KV határozata is leszögezi, mert nem minden esetben tudjuk majd a problémákat megoldani. Ki kell jelölni a községeket, hogy hol akarunk általános tagositást végezni. Egy közs-get válasszunk ki, amelyik a többi előtt egy héttel hamarabb megkezdi a tagositást. A kijelölt közse ö ekben fejlesztési tervet kell késziteni, ha eddig elértünk, akkor tudunk előre menni. j£z az utja a fejlesztésnek, máskép elaprózzuk az erőt ós nem érünk el eredményt. Szükség esetén az átcsoportosítást meg kell csinálni, hogy az általános tagositást meg tudjuk oldani. A nagy tsz városokban célul tűzzük ki, hogy ebben az óvben minden l-es tipusu tszcs-t átalakítunk Ill-as tipusuvá. A tsz-ből 3 évig nem lehet kilépni. Aki kilépési nyilatkozatot nem ad be ós mégis eltávozik a tsz-ből, önkényes kilépőnek számit és a tsz-szel szemben semmiféle követelése nem lehet, ugyanakkor az adósságot is viszi magával. A járások területén is határozottabb intézkedést kell tenni a tsz-ek átalakítására. A tiszafüredi, a törüksztaiklósi ós más járásban is sok l-es tipusu tszcs van, ezekét -át kell alakitani. A fejlesztésnél vegyük igénybe a munkásság erejét. Kengyelen a Vegyiművek pártbizottságának egy tagja résztvett a fejlesztési bizottságban. Abádszalókon szontónj a jászberényi üezemek a jászberényi járás községeiben segitsene, a Cukorgyár a szolnoki járás községeiben. A munkásosztály keménysége, szervezettsége, határozottsága kapjon helyet a fejlesztésben. Az önkéitessóg elvét Gerő elvtárs tisztázta. Nem lehet semmiféle durvaságot elkövetni, adminisztratív intézkedést a hátralékosok elszámoltatásánál kell tenni. A dolgozó parasztokat a meggyőző szóval kell a termelőszövetkezetekbe beléptetni. Ha valaki felvetné azt, hogy lesz-e tagositás, nem kell visszautasítani, meg kell magyarázni, miért van rá szükség. Nagyon vigyázzunk az ellenség munkájára. Kengyelen és másutt is az ellenség az első aléltságból' kezdi felemelni a fejét ós rómhireket terjeszt /6o Ft-ot kapnak a belépés után stb./.A rómhireket ne engedjük terjeszteni, menjünk támadásba, tegyük lehetetlenné az ellenséget,, leplezzük le a kulákokat. A fejlesztéssel, a belépéssel együtt szinte minden szövetkezetben ki kell dolgozni a gazdasági megerősités munkáját. A HM az idén is segitéáget kivan adni a toetakaritás munkájához, amennyiben arra szükség van. Szolnok megyébe 800 főt vezényel, ha a tsz-ek igénylik a segitséget. A mezőgazdasági igazgatóságnak kell bejelenteni, hogy melyik tsz-iBk hány fő keli. K ál m á n elvtárs : A felszólalók többsége aláhúzta a beszámoló jeientőságót. Helyes javaslatok voltak, melyeknek végrehajtása meggyorsítja a munka sikeres elvégzését. Néhány kóráós merült fel, amelyet tisztázni kell. Soós elvtárs a jászberényi középparasztok problémáját vetette, fel, akik nem tudják, hogy belépjelek-e a tsz-be, mert mi lesz velük, ha'i tagositás lesz. A tagosításról tudnak a parasztok, tehát ha ezt fel-'
