MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1951. február 3. - 1953. december 29.
1951-05-23 - 1. Szóbeli beszámoló a pártszervezetek politikai, szervezeti tevékenységének tapasztalatairól és a további feladatokról
y mi magunk nem visszük ezt a kérdést a megval*sibás felé. Az eddigi Központi vezetőségi határozatoknál is tapasztalható volt az a hiányosság hogy nem vittük le, hanem mechanikusan feldolgoztuk a határozatokat, ami már most is megmutatkozik, hogy arról beszélünk, hogy Jb, munkaértekezlet megtárgyalta, de a konkrét következtetés nincs levonva, hogy annak alapján mit kell csinálni, iDz a határozat amely kifejezetten a népgazdaságunk előtt álló termelési, gazdasági problémákat vet ifiéi, nagyon komoly veszély lenne ha hagynánk,.hogy csak fogadalom maradjon. De hogy mi van Jászberényben, Cibakhazán ha a pártszervezet, termelőszövetkezet, pártbizottság, a meglévő szakemberek, a vezetők nem látják előre, s nem valósitsák meg a Központi Vezetőség határozatát. Nekünk m a javaslatunk, hogy a Központi Vezetőség határozatát tehát alaposan meg kell ismerni, de nem általánosságban, nem ugy hogy november 27-én Gerő elvtárs felvetett 8 pontot, hanem ugy, hogy levonni belüle a tennivalókat, s konkretizálni a feladatokat. Azokat a kérdéseket kell megkeresni, amit a Járási Bizottság a járás szakembereinek a község vezetőinek a tsz. vezetőknek kell megoldani, ügy kell értékelni a helyzetet, hogy a dolgozók ismerjék a Központi Vezetőség határozatát, de azzal egyetértek, hogy feladatokat ad a dolgozóknak a Központi Vezetőség határozata, de oda kell nekünk hatni, hogy kezdeményezzenek a dolgozók, A Központi Vezetőség felvetette, hogy egyes tsz, tagok előtt milyen feladatok állanak a termeshozam emelése terén, tehát a tsz. tagok előtt konkréb feladatként áll az agró technikai módszerek alkalmazása. Ismerik a dolgohók a határozatot, s le kell vonni belőle a következe-tebésekeb, s ennek alapján konkrébIzálni kell a napi, havi negyedéves feladatokab. ^z a konkrébizaias azb jelenbse , hogy a járás adobbságáb figyelembe véve meghabározzuk milyen lehebősegek vannak, milyen bömegmozgósibásb kell szervezni, mib kell nekünk egy-egy kérdésben vegrehajbani, mit kell végrehaj bánunk a bavaszi felkészülésben megmubabkozó Gerő elvbárs második meghabározása alapján, másképp kell megszervezni a munka b. Ilyen probléma van az állabbenyészbes berülebén, az állabbgondozás és benyészbés kérdésében. Azb mondjuk Önbözés, ez szép dolog, de ezzel nem megyünk előre, ezb ugy kell félvebni, hogy a járásnak szakemberei mezőgazdászai, mérnökeiből kiindulva felmérni, hogy ilyen és ilyen adobbságok va nnak, s berveb dolgozunk ki rá. Konkrébizálni kell ezb a kérdésb másxtfí-ygjgkgn különben vágyszámok lesznek, s nem lesz önbözés. A Megyebizobbsag már félvebebbe az önbözés kérdéséb egy fél évvel ezelőbb, Magával a Szél elvbárssal beszélbem, hogy menjen ki,s. nézze meg, a járási bitkár, hogy hol vannak adottságaik, Igy kell a problémához hozzáfogni, A problémát feltétlenül realizálni kell, mert maga az épitlraaés nem elvi polibizálás, budományos fejbegebés, hanem az épibkaxés konkréb feladabai az ipari bermelésben, pénzügyi gazdálkodás berülebén, a mezőgazdaságban, a növénybermelésben, allabbenyészbésben, megmubabkoznak. Fohtos kérdés, hogy az alapvető ismerebekeb a párb vezebői megszerezzék, hogy tudják mi az experess hizlalás stb. Válaszbmányi üléssel kapcsolatban: a megyei válaszbmányi ülésen a kérdésb igyekezbünk konkrébizálni. Nyilvánvaló, hogy mi a megyei válaszbmányi ülésen nem budjuk a feladabokab minden bermelőszövebkezebre konkrébizálni. Sgy-egy példáb budunk felvebni, de nem budjuk községekre konkrébizálni, csak egy-egy járás problémájáb felvebni, A feladabok igazi kőnkrebizálasa az elvbársak kezében van.
