MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1948. szeptember 22. - 1949. november 16.
1949-11-04 - 1. Beszámoló a DÉFOSZ munkájának megjavításával kapcsolatos feladatokról. Melléklet: beszámoló - 2. Szóbeli beszámoló a pártoktatás és az elméleti munka színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokról - 3. Szóbeli tájékoztató az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokról
ellenség erejét és hogy ez mennyire igy van: Pl. a tiszai alsójárásban, Tiszaföldváron mult hó 23.-án a vezetőség akkor kezdett gondolkozni rajta,hogy jó volna mozgatni a néone7|i§£ et ,ami fényesen bizonyít ja,hogy a mi szervezeteink nemhogy a íiíiiaMí^ ne m mozgósította, de még a tényleges katonaságot sem.- És ugyanez a helyzet a többi községekben is ,de ugyanez a helyzet Karcagon is,ahol az elvtársak képtelenek egy 28 ezres lelket számláló városban 30-40 népnevelőt mozgósítani,egy olyan pártszervezetnél, ahol több mint két ezer tagot s zémlálunk,nem vagyunk képesek ennél többet mozgatni.- Nyilván ezeken a helyeken komoly bajok vannak és itt ezekben a közsegekben,amiké t felsoroltunk, ugrótt ki a legélesebben a párt parasztpolitikájában való jobboldali, opportunista.elhajlás.- Itt mutatkozik meg a legélesebb formában,hogy a mi szervezeteink nem veszik alapul a Lenini hármas jelszó alkalmazását a gyakorlatba való átültetésnél.- Kivétel nélkül megtaláljuk az elhajlások sokaságát és ez a magyarázata annak,hogy ezeken a területeken az ellenséget nem tudtuk megverni.Nem akarok beszelni azokról a hibákról, amik a legutolsó kampány során felvetődtek.- Mult hó 20.-án beszéltünk erről elég élesen,elég érthetően kihoztuk a hibákat,hogy milyen éles jobboldali elhajlás mutatkozik meg nálunk, a Pártbizottságnál, le egészen az alapszervezekig, a közigazgatásban, a t ömegszervezetéknél és egyéb vonalakon,de ugyanakkor me gte.pták az elvtársak azokat a szempontokat is,amik segítségével ki lehet küszöbölni a hibákat. Most nem akarok ezekkel a hibákkal foglalkozni.- A feladat az,hogy azoknak a szempontoknak a segíts égével,amit mult hónapban kaptunk, a munkánkat javítsuk meg tovább és a mély szánt ásnál,amit most folytatunk, ügy javítsuk meg a munkát,hogy az ellens égne k ne hagyjunk egy pillanatnyi megállást sem.- Az ellenséget most tovább kell üldözni és meg kell verni.Le kell leplezni.- -álig kezdődött még el az őszi mélyszántás,az Elvtársak,ha figyelemmel kisért ék, találkoztak egy egész sor támadással az ellenség részéről és erre a támadásra nekünk feltétlenül fel kell figyelni és nem lehet megengedni azt,hogy a mi szervezeteink most is,mint az őszi vetésnél, állandóan defenzívában legyenek és állandóan az ellenség ütéseit védjék,hane m a mi szervezeteinknek ugy kell a csapataikat a támadásba vinni hogy a szervezetek legyenek azok,akik az ellenségre sorozatosan mérik a csa pás t. Mik ezek az ellenséges erők, amik már most megmutatkoznak? Nem egy helyen találkoztunk olyannal,hegy "szántanék én,de nincsen pénzem" és megint a dolg. paraszt részéről találkcaank ezzel és ez az,ami bizonyos mértekig süket fülekre talál.- A vezérkar nem veszi észre az ellenségnek ezen kísérleteit.- A z osztályellenség, a kulák hangja ez, mert hiszen a dolg. parasztnak meg van adva a lehet ós ég, hogy az O.Sz.H.-n keresztül szántási hitelhez jusson,tehát nincs ilyen problémája é s ez nem lehet ok,hogy ne szántson.- Persze a mi vezérkarunk több helyen az ellenséges támadásra elszalad.Vagy a Jászsági alsó járásban az ellenség arról beszél,hogy a tarlóhántás egyenlő a mélyszántással és aki azt csinálta,ne csináljon mélyszántást.- Azoknak az embereknek,akik konyítanak a mezőgazdasági munkához, ez nevetségesen hangzik,de nézzük meg ennek a kérdésnek a másik oldalát is. A mi parasztjaink egy kicsit nyakasak is és bizony a mi népnévelőink ha nem jutnak oda hozzá, könnyen előfordulhat az,hogy ezt a nevetséges hangot átveszik és tényleg maguk is hallgatnak a kulákra.Vagy: a kukorica alá jobb tavasszal szántani, mint ősszel, ez a hang is megy a megye területén minden járásban.- A kulák a felszabadulás előtt soha nem mondta,hogy a kukorica ala inkább tavasszal kell szántani, hanem igyekezett ősszel minden területét mélyen meg szántani, mert annyi esze neki is volt,hogy ez sokkal gazdaságosabb, mint a tavaszi ss ént ás. Mi az a legveszélyesebb, ami a szervezetinkben,a dolg. parasztoknál, népnevelőinknél megmutatkozik: az a jelenség,hogy arról beszélnek,hogy na hál'Istennek csakhogy befejeztük az oszi vetést,m mélyszántás-
