MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1948. szeptember 22. - 1949. november 16.

1949-11-04 - 1. Beszámoló a DÉFOSZ munkájának megjavításával kapcsolatos feladatokról. Melléklet: beszámoló - 2. Szóbeli beszámoló a pártoktatás és az elméleti munka színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokról - 3. Szóbeli tájékoztató az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokról

Jegyz ő k ö n y v felvétetett Szolnokon, 1949,november hó ^.-án megtartott Járási, városi titkári értekezletről. Jelen vannak: Tisza József vm.ti tkár, Czinege Lajos szerv, tit kár, Benedek Emma aaljfc* és prop, o, vezetője, Szabar i István a Défosz vm# titkára .az MB, politikai munkatár sai,valamint a járási, városi ti tkár ok, nagy községi titkárok, terme 1 ési felelős elvtársak.Az értekezletnek 3 napirendi pontja volts /" 1«/ A pol. Biz, határozata alapján a Défosszál kapcsolatos feladatok: előadó: Tisza József vm.titkár alvt 2. / A pol.Biz. határozata alapján az oktatási feladatok és az elméleti színvonal emelésével kapcsolatos feladatok: Előadó: Benedek Emma agit, és prop, 3. / o.vez. A mélyszántással kapcsolatos feladatok: Előadó: Tisza József vm.titkár Az értekezlet első napirendi pontja alapján Tisza elvtárs tartotta meg referátumát a csatolt jegyzet szerint, 2- ik nap ir end 1 pont

: előadója: Benedek Emma: B e ne d e k : A pol, Biz ,fe lhivta az elvtársak figyelmét arra,hogy a jövőben ne a számszerű eredményekre menjünk rá oktatási vonalon,hanem a minőségre és ez azt hiszem,hogy ránk is vonat kőzik, mert a számszerű eredményekre való menés, a minőség r óvására, ránk is vonatkozik,a mi megyénkre.Szép számmal voltak szeminár iumok, ugy,ah egy meg is voltak szervez ve,de a politikai színvonala, elméié ti nívója nem sokat ért és ne m is tudtuk politikailag összefognj., ellenőrizni,hogy mi történt.- Élesen kijött Bíró elvtárs referátumából,hogy idáig a gazdasági építés volt előtérben,könnyű sikereket értünk el és ez önhittséghez vezetett.- Nagyon sok olyan funkcionárius volt, aki egy-egy feladat jó megoldása után arra következtetett,hogy az elméleti színvonal emelésére nincs szükség.- Szokássá vált,hogy a szervezá munka f ontosabbá^mlnt az elméleti kérdés es igy az oktatás háttérbe szorult.- Akár a tagosítást, vagy tervkölcsön je gy z é st, vagy bármely más munkát megnézzük,azt láttuk,hogyha valami munkát leállítottunk ezen feladatok megoldása végett, ugy az feltétlenül az oktatási munka volt,ebből adódott azután az,hogy a középfunkciónáriusok nem tanultak folyamatosan.- Ilyen formán az elvtársak marxista-leninista képzettsége nem nőtt,megsz okták, hogy az utasításokat gépiesen hajtsák végre és ennek köve tke zménye, hogy nem tudjuk politikailag vinni a munkát, A káderhiány,ami megmutatkozik,az is elsősorban erre ^vezethet© vissza,hogy a ml szemináriumaink, párt iskoláink a lacs ony színvonalon mozogtak,nem adták meg mindazt,amit kellett ás a meglévő funkcionáriusok nem tudtak elméleti vonalon haladni.-ügy gondolták az eÍvtársak,hogy tanulni csakis pártiskolán lehet, épen ezért nem is igen tanultak iskolán kivül az elvtársak.- Vannak olyan 3, sőt 6 hónapos iskolát végzettek,akik az iskolán elsajátították mindazt,amit lehetett,de utána nem képezték tovább magukat és épen ezért nem is fe j lődtek, sőt amit tanultak,még azt ls elfelejtették.Nem volt biztosítva számukra a folyamatos elméleti képzés. - A feladatok pedig egyre nagyobb követelményeket rónak ránk és épen ezért a fenti okok miatt egyre nagyobb nehézségekkel találkozunk.- Ha megnézzük pl, az utolsó két kampány munkáját f

azt lát juk,hogy komoly nehézségek mutatkoztak ezen a téren