MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. november 21. - 1955. december 26.
1955-11-21 - 1. Jelentés a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájáról. Melléklet: jelentés, kiegészítő jelentés, javaslat - 2. Szóbeli jelentés az MSZT munkájáról - 3. Javaslat tagjelöltség nélküli tagfelvételre. Melléklet: javaslat - Szóbeli javaslat káderügyekben
A tagtoborzás kérdése vita tárgyát kópzte. Szerintem helyes az, hogy szálesitexii kell a TTIT taglótszámát, de nem kell -ezt a dolgot elhamarkodni, mert esetleg a tagságon belül végzett munka is felhígulna, pedig egyik feladata a TTIT-ne^,. hogy minden tagja részt vegyen a munkában. Csáki elvtárs; A TTIT megyei y ezetósének problémái kétéves munka után elsőizben került a megyei párt-végrehajtó bizottság elé. Ez abból a szempontból jó, hogy mostmár behatóbban foglalkozunk ezzel a szervezettéi, de viszont hiányosság, hogy két éven keresztül nem néztük meg, mi volt a jó, miben kelleüt volna segíteni az elvtársakat. A vita olyan szinezetet ad a dolgonak, hogy most összegyűjtöttük a hibákat, a Társulat elé tártuk ós mivil elég nagy számban vannak, elhomályosithatnák a Társulat munkájában elért eredményeket. Szerintem a Társulat munkája, vezetése eredményes volt a kétéves működés alatt, kapott egy olyan területet, ahol tudását gyarapíthatja, nézeteit kifejtheti. A Társulat munkáját, kultdípolitikai tevékenységét, irodalmi vitáit helyesnek, jónak tartom. Nem egy jól sikerült műszaki tárgyú vita is volt az utóbbi időben. Gyengének tartom a magam részéről a társadalom-tudományi propagandát, a filozófiai részt, Ezen feltótlenül változtatnia kell a Társulatnak. Több elvtárs hozzászólt a Jászkunság szerkesztéséhez. Ha februártól végig lapozzuk a Jászkunság egyes számait, határozottan megtalálhatjuk a javulást a cikkek minőségében, tartalmában és időszerűségében egyaránt. Nem szabad azt elfelednünk, hogy a Jászkunság nem akar a Társadalmi Szemlének kiegészítő lapja lenni és nem lehet más lap helyettesitője sem. A Jászkunság a Kunságról, annak múltjáról, jelenéről kell hogy irjon és a jövőjót kell propagálnia. Kern állit-hatunk fel ilyen követelményt ezsl a lappal szemben, h'ogy mindaz "j ami országos probléma, amire más lapok is kitérnek, ebben a lapban is benne legyenek. A Jászkunságban megjelent cikkek szinvonalat, minő ségót azonban tivább keli javítani. Tóth elvtárs felvetésében több olyan van, amin lehetne vitatkozni. Az Ecsegpusztár? vonatkozó cikken is leié tne vitatkozni. A szerző a puszta szépségére alti rja felhívni a figyelmet. A cikk jó, de az a hibája, ho^y ar pásztorkodási életet szebbnek tartja, mint a mostanit, amikor a ts>ek, állami gazdaságok állatai legelnek a pusztán. Az 0 Tisza táj című cikk Szurmai Írásában jelent meg. Htom hiba az, hogy a Tisza- folyót a magyar nép folyójának nevezi. Ez a Tisza iránti szeretet fejezi ki, s az emberekben a Tisza iránti szeretettet akarja mélyíteni. Szólni kellana arról a kérdésről a.kórdásről is, hogy az értelmiségnek, amelynek legjaya a TTIT-ben tevékenykedik, március előtt bizonyos értelemben sok zavaros nézete volt. Megzavarta az a politika,amely sok más területen zavart okozott. Bozsik elvtárs felvetette, hogy ha elmegy a TTIT-be valamilyen rendezvényre, nem talál témát;azért nem talál, mert mi a pártpolitikai kérdéseket eléggé szűken*vesszük, abba bezárkózunk ós nem vetünk fel olyan kérdést, amely az eg ; sz lakosságnak a problémája.Ezen nem tud a TTIT változtatni, ezen mi tudunk változtatni. Be tudnánk kapcsolódni ezekbe a vitákba, csak nem akarunk. A megyei, " járási, városi pártbizottságok politikai munkásainak reszt kell hogy vegyenek e fontos szerv munkájában, ha azt akarjuk, hogy a március előtti hibás nézeteket kiküszöböljük és javulást érjünk el.
