MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. november 21. - 1955. december 26.
1955-11-21 - 1. Jelentés a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájáról. Melléklet: jelentés, kiegészítő jelentés, javaslat - 2. Szóbeli jelentés az MSZT munkájáról - 3. Javaslat tagjelöltség nélküli tagfelvételre. Melléklet: javaslat - Szóbeli javaslat káderügyekben
- 2 | Az előadásokkal kapcsolatban ugy gondolom, hogty azok többségét tárgyuknál fogva, mindig a jelenlegi társadalmi problémáknál fogva kellene kiválasztani. Most pl. a Központi Vezetőség ülésének határozata a műszaki fejlesztés, vagy a mezőgazdaság fejlesztése, az ifjúság problémája, stb, amelyek napirenden lévő kérdések. Vagy pl. az atomerő békés célokra való felhasználása is fontos volna ismertetni az emberek előtt. Ugy gondolom h6lyes volna, ha a társulat vezetői, a szakosztályok vezetői nagyobb figyelemmel kisórnák az előadások konkrét-ere.dménye1 Tf . Az előadások nem magukért vannak, fontos, hogy mit eredményeznek, elérta-e a célját. Nem arra gondolok itt, hogy megértik-e, hanem arra, hogy nem-e csak meghallgatták és kész. Arra is gondolok, hogy egy-egy ilyen érdeklődőnek személy szerint is segitséget adnánk ahhoz, hogy az uj módszert bevezesse; A Jászkunsággal kapcsolatban. Sajnos nem mondhatom el, hogy mindig elolvasom a megjelenő számokat, bár mindegyik számét megkapom rendszeresen és tényleg van benne jó dolog. Nekünk az az észrevételünk, hogy szeretik az emberek és ebből a folyóiratból tudtunk mag több olyan dolgot, amelyet nem ismertünk: ilyen pl. tudományos kérdésekre vonatkozó cikk stb. Ezek igen érdekesek, azonban arra vigyázni kell, hogy olyan hibák ne csússzanak be, mint amilyeneket az elvtársak felvetettek a hozzászólásukba*. A Herczegfalvi cikkével kapcsolatban. A cikkben benne van, hogy a munkás ennyi és ennyi cipőt stb ad a parasztságnak. Elterjedt azonban olyan elmélet, hogy ennyi ós ennyi buza ennyi csizma stb. Ez ellen is fel kell veani a harcot. Kisfaluéi elvtárs: Tisztelt Végrehajtó Bizottsági Néhány szóval szeretnék a Jászkunság ügyével foglalkozni. Én vagyok az, aki elsősorban felelős a Jászkunság eddigi munkásságáért. Az elvtársak jórésze sajnos csak itt tanulmányozhatta át az ebbsa az évben megjelent számokat. Helyes elsősorban azt a kérdést felvetni, hogy vajon az e a jellemző a Jászkunságra, amit az elvtársak a jelentés rövid tanulmányozása alapján felvetettek? Az első ós legtöbbször előforduló probléma a Jászkunsággal kapcsolatban, hogy elsősorban a múltba fordul. Ez valóban megvan, ha nem is multbafordulás céljával, hanem a kezdet nehézségeivel függ össze. A lap megindulása idején hiába csináltunk tervet, ha cikkíró nincs. Sajnos nagyon sokszor alig még mindig meglévő hiba, hogy legszebb terveinket sem tudjuk megvalósítani, mert a lehetőségek befolyásolnak bennünket. El kell jutni természetesen ahhoz, hogy a lap munkáját mi szabályozzuk. Kársai elvtárs erősen foglalkozott azzal, hogy a multat sirják ás ábrázoltatják. Ilyen cikk azthiszem a Jászkunság eddigi száméban nincs. A megjelent cikkek mind meghatározott szándékkal Íródtak. Selmeczi elvtárs cikke éppen Szolnok megyei kérdést tárgyal, vagy a Palotási János emlékezete nem is Szolnokon, hanem Jászberényben mutatja, hogy a zenei kultúrának milyen hagyomásai vannak^az sem véletlen, hogy miért Jászberényben van a nezei kultúrának megfelelő talaja. Ide lehet számítani az egyik tudósról irt cikket, aki nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, hanem sokat járt Karcagon, sokat foglalkozott a kunsággal. Olyan tudományos munkásságot fejtett ki, amelyre a megye büszke lehet. Erről irni azt hiszem helyes.
