MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. július 4. - 1955. augusztus 15.

1955-08-15 - 1. Szóbeli jelentés a tanácsok kádermunkájáról. Melléklet: határozat - 2. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. Melléklet: határozat - 3. Jelentés a köznevelés helyzetéről. Melléklet: jelentés, határozat - 4. A Központi vezetőség 1954. december - a sport és testnevelésre vonatkozó - határozatának végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslat megtárgyalása. Melléklet: határozati javaslat - Írásbeli és szóbeli javaslat káderügyekben

A tsz fejlesztésben Szolnok megyében a nehézségek és a hibák ellenőre is számottevő eredmény van* Január óta 4*569 családdal. 5*748 taggal, 15*874 hold földdel szaporodtak a szövetkezetek. Azonban es az eredmény közel háromnegyed éves munka eredményeként csak kezdetinek fogadható el, mert Szolnok megyében as adottságok sokkal aagpbbak a fajlesztésben, mint más területen: • ha azokat as Intézkedéseket, határozatokat, amelyek a szövetkezetek politikai, gazdasági xae&erősttesére vonatkozóan születtek # maradéktalanul végrehajtottak volna, eredményeink jobbak lenné* nek. As első felbuzdulás után a szövetkezeti fejlesztésben nagy* arányú visszaesés van* Szolnok megyében a szövetkezetek fejlesztése és megszilárdítása - mint másutt is - elválaszthatatlan* és legjobban akkor fejlesztünk, hogy ha maglévő szövetkezeteink gazdálkodásáról, munkájáról messzemenően gondoskodunk* Fontos az, hogy meglévő szövetkezeteink iól és gyorsan takarítsák be a növényféleségeket és időben készüljenek fel as őszi nagy talajmunkákra és minden előttük álló feladatokra* A fejlesztésben visszaesés van és ennek a visszaesésnek semmiféle elfogadható Indoka nincs, ami igazolná, ho^y ennek be kellett következni* ügyik alapvető oka a visszaesésnek, hogy nem készítettük elő megfelelően a fejlesztési munkát szervezetileg és politikailag* Szórt minket is terhel a felelősség. Ha a dolgok nem akartak jól haladni, helyenként eléggé súlyos hibákat is követtek el vezetőink a fejlesztésben. Amikor a hibákat megláttuk és pártunk Központi Vezetőségének javaslatára a szerényebb, de biztosabb útra tértünk - a helyi erők alkalmazására, akkor olyan hang ütötte fel a fejét, hogy nincs itt az ideje a nagyobbarányu fejlesztésnek. Azok a párt- és tanácsvezetők, akik nem értettek egyet azzal, hogy egyik községből a másikba menjenek fejlesztési munkát végezni, igazolva látták magukat, hogy csakugyan nem kellett volna járkálniok. Ili hónapokon keresztül azt javasoltuk a járási, városi, közeégi párttitkár elvtársaknak, hogy a fejlesztést az idén három irányban kell folytatni, egyrészt a meglévő kis területeken igyekezzünk a tsz-ek számszerű és területi megnövelésére. Ebből következik, hogy nekünk az egész megy ében, minden faluban, minden tsz-ben fejleszteni kell. A aáelkirány as volt, hegy azokon a területeken, ahol nincs a határ eléggé átfogva, uj szövetkezeteket hozzunk létrej s a harmadik, hogy azokon a területeken, ahol a fejlesztésnek a feltételei jobbon megvannak, tehát gyorsabban ljhet előre menni, ott ssélesebb körű politikai munkát kell folytatni, hogy ásókban a községekben általános földrendezést hajtsanak végre* Mea kell mondani, hogy többen ezt a harmadik részt . ragadták ki, as erőket oda koncentrálták, és több községben mint Jánoshida, Jásztelek. Fegyvernek* Tiszabo - lényedében nem Is folytatnak a tsz-ek fejlesztése érdekében agitációs, szervező, politikai munkát* Ezt nem szabad lett volna tenni* Most ismételten felhívjuk az elvtársak és a tanácsvezetők figyelmét, hogy szerényebben, mint július első felében, de szélesebb .n minden szövetkezetben, faluban fejleszteni kell, s ahol általános tagosításra jelölték ki a közeéget, ott a helyi erőkkel kell nagyobbrészt dolgozni*.