MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. július 4. - 1955. augusztus 15.

1955-08-08 - 1. Szóbeli jelentés a begyűjtés helyzetéről - 2. Az aug. 20-i ünnepségek előkészítésére vonatkozó ütemterv megtárgyalása. Melléklet: ütemterv - 3. Káderügyek: Javaslat a Budapestről a megyébe helyezett káderek elosztására. Melléklet: javaslat - Javaslat a 10 hetes termelőszövetkezeti párttitkárképző tanfolyam hallgatóira. Melléklet: javaslat - Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Előterjesztés fegyelmi ügyekben. Melléklet: előterjesztés

Valóban az 1953-as évhez viszonyítva azt mondhatjuk, hogy növekedett a pedagógusok között a templombajárók száma, ezért mondjuk azt, hogy általánossá vált. A mostani tanév nyitása előtt adtunk ki tájékoztatót, hogy a nevelők ezzel a kérdéssel foglalkozzanak. Ezt irja elő a MT VB. legutóbb hozott ezzel kapcsolatos határozata. A templombajárókkal és az ideális ta világnézettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk. Igen fontos a tanács-szervekkel való Kapcsolat megteremtése. A hiányosságokat igy fel tudjuk számolni és meg tudjuk akadályozni, h<gf a hibfck szaporodjanak. Általában az a tapasztalat, hogy a szakmai irányítás jobban áll, mint a politikai irányítás. Valóban előfordul, hogy az igazgatók, nevelők elhárítják magukról a felelősséget azzal, hogy ez a járási pártbizottság, vagy a tanács határozata, neki végre kell hajtani. A törokmiklósi járásban is ez történt, bár annak idején mi sem tartottuk alkalmasnak az igazgatót és még sem léptünk fel erélyesen ebben az ügyben. leváltása megtörtént. Kunmártonban az osztályvezető tausEaláxhasonlóan hárítja el magáról a felelősséget. A templombajárasnak fontos politikai háttere van. Kétségtelen, hogy azok a nevelők, akik templomba járnak, idealista nézetet vallanak. A hittanbeiratásnál a lemorzsolódást nem tudjuk biztositani. Ezt a munkát a tan ácsszervekkel és az illetékes szervekkel együttműködve tudjuk csak eredményesen elvégezni. A Megyei Tanácsnál ma megtartott értekezleten a templombajárás kérdését, mint világnézeti kérdést igen élesen vetettük fel. Azt tapasztaljuk és a gyakorlat is azt mutatja, amit a jelentés is megmond, hogy a munkás-paraszt tanulók tanulási eredménye alacsony. Azt kell megnézni, hogy mennyire megkülönböztetett a munkás-paraszt tanulókkel szemben a foglalkozás .Ezzel kapcsolatban sok tapasztalatot szereztünk a tanács részéről folytatott vizsgálatkor. Mem tulajdonítunk különös fontosságot annak, hogy a munkás-paraszt tanulókat ruházzuk fel legalaposabban a tudással és őket tegyük alkalmassá arra, hogy átvegyék a nekik megfelelő munkaköröket. A fiatal nevelőknek a viszonya szintén élesen vetődik fel és a mai értekezleten is előkerült ez a kérdés. Az tény, nogy a fiatal nevelőket - legtöbb esetben - az iskolában magára hagyják, igy dolgozik a nélkül, hogy valaki a legkevesebb irányítást, segitséget meg adná, neki. A mai értekezleten ennek a kérdésnek szerettünk volna nagyobb mértékben helyet adni, hogy az általános és középiskolákba került fiatal nevéLŐk munkájáért az igazgatón kivül felelős az egész nevelő kollektiva. Eem ott van baj a fiatal nevelőkkel, ahol a nevelő kollektíva alkalmas a nevelésre, hanem ott, ahol a nevelő kollek tiva nem tudja a fiatal tanárokat munkába állítani, nem tudja azt a segitséget, vagy nem adja meg azt a támogatást, amit egy nevelő testületnek még kall adni. Vannak problémák a középiskolák fiatal nevelőivel, mert a középiskolákkal az elmúlt évben nem foglalkoztunk olyan sullyáL, mint az általános iskolákkal. A következő évben egyik fő feladatnak tűztük ki a középiskolai fiatal nevelőkkel való foglalkozás kérdését. Testneveléssel való foglalkozás javult-e az elmúlt évhez viszonyítva? Ez részben nevelő ellátottság kérdésével van összefüggésben. Nevelő hiány volt testnevéLés szakon nemcsak általános, hanem középiskolákban is.