MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. július 4. - 1955. augusztus 15.

1955-07-25 - 1. Szóbeli jelentés az aratás, cséplés és begyűjtés helyzetéről, a nyári mezőgazdasági munkákra vonatkozó határozati javaslat megtárgyalása. Melléklet: határozati javaslat, határozat - 2. Jelentés a káderátcsoportosítás helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés - 3. Szóbeli tájékoztató a mezőgazdasági termelőszövetkezeti fejlesztés tapasztalatairól - 4. Előterjesztés káderügyekben. Melléklet: előterjesztés - Javaslat a tagjelöltség nélküli tagfelvételi kérelmek elbírálására, alkalmazotti tagjelölt felvételekre. Melléklet: javaslat - Előterjesztés fegyelmi ügyekben. Melléklet: előterjesztés

Kengyelen, Abádszalőkon, Öcsödön ás a többi helyeken is azt tapasztaltuk, hogy a fejlesztés csak ott lehet sikeres, ahol tervszerű, szivős, rendszeres,erőteljes szervező, agitációs munka folyik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg lehetünk elégedve az eredményekkel, mert ha még szervezettebb lett volna az agitációs munka, akkor gyorsabban ment volna végbe a feladat és még jobb eredményt tudtunk volna elérni. Továbbra is az agitáció változatos formáin, sokoldalú eszközeire van szükség. Ezek a formák, eszközök a kis- és nagygyűlések, háziagiíáciő, határjárás, újság, rádió, kultúrműsor, kiállítás stb. A siker másik módja a község helyes kiválasztása az agitáció különböző formáinak alkalmazásával. . , A tapasztalat azt mutatja, hogy nem annyira a kiválasztáson van a hangsúly, hanem a as elhatározáson, hogy melyik községet jelöljük ki, és ezt kell politikailag, szervezetileg megerősíteni, előkészíteni és biztositani azokat a megfelelő lelkesítő politikai akciókat,amelyek következtében megindulhat a szervezett agitáció eredményes beinkasszálása. Az előkészítésnél már a beindulásnál hibák voltak Kengyelenís, mert a helyi és a járási vesetők nem tudták, mit akarnak. Még inkább hiányosság volt ez Abádszalőkon; helyileg nem voltak a dolgok előkészítve, megszervezve. * •' A tegnapi gyűlés azt mutatja, hogy a politikai hangulattal, hozzáállással, lelkesedéssel nem igen lesz hiba. Mindebből az a tanulság, hogy olyan községben, mint Abádszalók - ahol úgyszólván jő gyűlés sohase volt - jő szervező munkával kiváló gyűlést lehet tartani. As egész fejlesztési munkát ugy kell vinni és szervezni - az 1951-as és a mostani tapasztalatok alapján -, hogy nem-általában az egész járásba^, hanem egy területre kell összpontosítani az agitációt. Addig azzal a kijelölt községgel kell foglalkozni, amíg meg nem valósítottuk ott a tsz fejlesztést. A kunsztmártoni járási bhottság Öcsödöt jelölte kl - helyesen fejlesztésre és mindaddig azt a községet kell politikailag erősíteni, segíteni, mig a dolgozó parasztok többsége meg nem győződik arról, hogy elérkezett az idő a belépésre. Egyszerre .mindig csak egy községet lehet fejleszteni, és azután rátérni más községek fejlesztésére. Láncszerűen községről községre kell menni, így sokkal eredményesebb munkát tudunk végesni. Ennek megfelelően szükséges a nagy erők koncentrálása és a már magnyert területek erőinek bevetése. A szövetkezeti városok vezetőinak a jövőben még nagyobb segitséget kell nyujtaniok, mint eddig. Valamennyi területen az a tapasztalat, hogy a legjobb agitátorok a tsz városok agitátorai, különösen akkor, ha jól választják ki őket, akik lelkesen agitálnak, ászai a pártmegbizatással mennek, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében részt akarnak venni. A megmozgatott területek politikai erőit határozottabban és nagyobb mértékben kell felhasználni, mint eddig tettük. Az eddigi tapasztalatok alapján jutottunk arra a megállapításra, illetve megoldásra, hogy ebben a szakaszban elviszünk tss elnököket, brigádvezetőket a most alakult tsz-ekben két-három hétre, hogy az ottani vezetőknek, tagoknak mondják el gazdag szövetkezeti tapasztalataikat, hogyan kell a szövetkezetekben dolgozni, náluk hogyan megy a munka. Es azért is szükséges, mert a most megválasztott tss elnöknek nincs tapasztalatai nem tudja, hogyan kell gazdálkodni. ./.