MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. május 16. - 1955. június 27.

1955-06-13 - 1. Beszámoló a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetéről az aratás, cséplés és begyűjtés feladataira való felkészülésről a Politikai Bizottság 1955. ápr. 28-i határozata alapján. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a tag- tagjelölt felvétel helyzetéről a tagság szociális összetételének alakulásáról, a Politikai Bizottság 1955. ápr. 27-i határozata alapján. Melléklet: beszámoló - 3. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Szóbeli tájékoztató a Központi Vezetőség jun. 7-8-i ülésének - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítésére vonatkozó határozatáról és az abból adódó feladatokról, a végrehajtással kapcsolatos intézkedésekről - Szóbeli tájékoztató egyes kereskedelmi cikkek forgalmának megnövekedéséről

JoJJ - 2 A harmadik fontos dolog, amelynek jobban ki kall domborodni a beszámolóban - a tömegeservezeteknek, a D15 Z-nek ás az L&liSZ-nek a szerepe ezeknek a munkálatoknak az elvégzésében. Különös figyelmet fordítsunk a beszámolóban a DISZ-szervezetek munkájára, feladataira* Meg kell határozni, hogy a fiatalok külön brigádokat és munkacspatokat alakítsanak az aratási, cséplés i munkánál» Ezek a brigádok legyenek élharcosai a kampánymunka elvetésének, álljanak versenyben ogymással* Helyes, ha a megyei BISZ-bizottság vándorzáazlót vagy egyéb más értékas dijat tüz ki a versenymozgalom kiszélesítésére és lelkesitésóre* Ugyancsak maghatározni azt, hogy az iJLŰS Z-nek legfőbb feladata ebben a munkaszakaszban a családtagok, különösan a nők bevonása legyen az aratás, cséplés munkálataiba* Széleskörű agitáció t kell folytatnánk, hogy a gyors és sikeres munka elvégzése érdekében minden munkáskézse rendkívüli szükség van a tsz-ekben, azért ne legyen egyetlen olyan tsz tag vagy vezető se, akinek a. felesége, leánya vagy fia ne dolgoznak' ebben a munkaszakaszban a tsz-ban* Helyes lesz azt is felvetni a beszámolóban, hogy az aratási munkák ideje alatt azok ax üzemek és hivatalok vagy egyéb szervek, amelyek tudják biztosítani a munka zavartalan menetét, helyes, ha azokat a dolgozókat szabadságra engedik, akik tsz-be vagy általában a mezőgazdaságba akarnak menni aratási, cséplés! munkák végzésőre. Meg kall nézni a megye üzemeiben, hivatalaiban, hogyan lehet azt lalatővé tenni, hogy minél nagyobb számú felszabadult munkaerőt tudjunk ebban a szakaszban a mezőgazdaság, de elsősorban a tsz-ek és állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani, ügy .nlgy a megyei tanács oktatási osztálya nézze mag a maga területen., hogy az iskolák bafajazésa után a pedagógusok, a diákok, a tanulók nagy számban vállaljanak munkát azan a munkaszakaszon. A kővetkező kérdés, amit alá kall húzni a beszámolóban, a másodvetés problémája* As én véleményem az, ho,zy az az irányszám, amit a megyei tanács igazgatósága meghatározott /? ezer kh/ kávés. A tanács vezetői abból indultak ki valószínű, hogy az elmúlt években Szolnok megyében a tarlevetés nem vált ba, mivel nem kapott kellő csapadékot, s arra gondolnak, hogy ez az idén is igy lesz. Én ugy véalm, hogy az arra való hivatkozás a jelen esetben nem állja mag a helyét, mert számithatunk arra, hogy ebben az évben több nyári csapadékot várhatunk, mint as előző évben volt* Éppen azért javaslom, hogy a megyei párt-végrehajtő bizottság ugy foglaljon állást, hogy a 7 ezer hold tarlévetést emeljük fel lo kh-ra. Ez ann'l is inkább fontos, mivel a kedvező időjárás következtében a rétiszéna, a lucerna és egyéb más takarmánynövények kedvezőtlenül fejlődtek és hozamuk keVtis lett* Hogy a kellő takarmánybázist biztosítani tudjuk termelőszövetkezeteink állatállományainak számára, fokoznunk kell a másodvetést. Következő pro/léma termelőszövetkezeteink megszilárdítása ás számszerű fejlesztésének kérdése. A beszámolóban ezt ugy kell -falvetni, ahogy a KV júniusi határozata megszabta számunkra, vagyis együtt kell. vinni tsz-eink megszilárdítását azok számszerű fejlesztésével. Ezen a téren még ma is problémák vannak egyes {

ártbizöttsájainknál. Ugy gondolják, hogy most a nyáron megaziárditunk és majd az ősszel elkezdjük a számszerű fejlesztést. Ez az álláspont és az a nézet helytelen, mertha most a júniusi, júliusi hónapokban nem végeznek pártszervezeteink, tömegszerveseteink politikai agitációs munkát, ha nem népszerűsítik tsz-eink eredményeit, akkor, nem is várhatunk komoly eredményt az augusztus, szeptemberi hónapokban sem, amikor a fejlesztés ideje elérkezik.