MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. március 7. - 1955. május 9.
1955-03-07 - 1. Jelentés a Szolnok megyei mezőgazdasági gépállomások politikai és gazdasági helyzetéről. Melléklet: jelentés, javaslat, határozat - 2. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Előterjesztés fegyelmi ügyekben - Javaslat a járási-városi revíziós bizottságok tagjaira - Szóbeli javaslat kitüntetésre
Nem használtuk-ki politikailag azt a segitséget, amelyet gépállomásaink kaptalo-a mezőgazdaság megsegítésére /19 mérnök, 51 szakmunkás, több,'mint 2oo agronómus/, vagy a nagymérvű gépi beruházást* Ezen felbecsülhetetlen értékedet még ma is sokan feleslegesnek tartják, lebecsülik még az olyan intézkedéseket is, mint a gépállomások nagyüzemesitése /Szolnok, Jászberény, ICorcag, Tiszafüred/. Megnövekedett és megváltozott feladataink már az elmúlt ősszel megkövetelték azt, hogy a szakmai irányításban is a helyesebb utat válaszszuk. Ezért a tél folyamán minősági kádercserék mellett az igazgatókat igyekeztünk helyükön megszilárdítani. A kezdeményezéseket, a munkaverseny lendületét, a felvilágosító és nevelő munkát felhasználva már értünk el eredményeket, Az elmúlt ősszel tsz-eknél a szerződéseinket több gépállomáson tudtuk teljesiteni. Emellett 35*ooo dolgozó parasztnak végeztünk gépi munkát. Azonban a szervezetlenség és a még hiányzó gépeink miatt teljes egészében a parasztságnak eleget tenni nem tudtunk. A gépjavitás munkálatait is a helyi kezdeményezésre, munkaversenyre, önállóságra alapozva, határidő előtt jó minőségben befejezték a gépál-* lomások. A szemlebizottságok egyedül csak a jászberényi gépállomás gépjavítását nem vették át, habár több gépállomáson a munkagépjavitás még hiányos.^Az önköltségben alatta maradtunk a megengedett normánál. A politikai munka megjavításával, a szakmai vezetés uj irányával lehetőség nyilott a salát erőből történő beruházások készítésére /kerités f központi fűtés, szinek épitése/. Lehetőség nyilott a termelőszövetkezeti gépek kijavítására és még arra is, hogy egyes gépállomásokon közszükségleti cikkeket gyártsunk /borona, patkósarok/. • * . • j '•• '• 1 1 Legfőbb feladatunknak tartjuk hogy kidolgozzuk és megvalósítsuk dolgozóink egész évi foglalkoztatását, hogy a gépimunkaterv teljesitése mellett a szakembereink megtalálják a kieső időszakokban is a munkát, a tsz-ek megsegítése és a gépállomás épitkezése terén. Első feltétel ehhez dolgozóink nevelése. Meg csak kezdeti sikerekről számolhatunk be. A meglévő 214o traktorosunkból llo2-nek van jogosítványa, most tavasszal 413 körüli a ( z a létszám, kiknek sikeres vizsgája várható. Itt is van még tennivaló, ugyanúgy ? mint egyéb szakemberek nevelése terén. A mezőgazdászok nevelése, akik ugyan resztvettek az egész télen tartott szakmai oktatáson, tudásuk, még az oktatóé sem minden esetben kielégitő. Általában a szakmai színvonal emelését nem leváltással, hanem neveléssel kívánjuk biztosítani, ami miatt a gyakorlati oktatást egészuéven keresztül folytatjuk. A gépállomások bárhogy teljesitik is tervüket, nem lehetnek jók, ha a termelőszövetkezetek nem érnek el kimagasló eredményeket. Ezért az elmúlt ősszel már és ez évben is, rendelet szerint is a szakemberek kezébe adjuk a gépeket, hogy ők irányítsák, A gépjavitás befejezéskor minden gépet a mezőgazdászoknak kellett átvenniük és elfogadni a gépjavítást. Számos helyen megtörtént, hogy a mezőgazdászok visszaadták minőségi hiba miatt a javitóbrigádoknak a gépet. A szakemberek irányítása ez alapján történik. Súlyos hiányosság volt, hogy a kihely £Z6 11 sza kembereink kizárólag növénytermesztéssel foglalkoztak. A téli oktatást ugy szerveztük, hogy szerves egészében legyen képes átfogni a gazdaságot, segítségére lenni a termelőszövetkezeti elnöknek a vezetésben. Hagyób.o tsz—ékhez 2-3 mezőgazdászt helyezünk. , A szakemberek irányításában fő súlypontot a tsz-ek megszilárdítása, fejlesztése képezi. Pl: nagy tsz-ekben kihelyezett v-zetőmezőgazdászoknál anyagi érdekeltséget is igy valósítjuk meg. A többi mezőgazdásznak a premizálása is ettől függ teljes egészében, A termelőszövetkezetek jövedelmezősége és az igy elért eredmény az irányadó agronómusaink munkájának kiértékelésében.
