MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. március 7. - 1955. május 9.

1955-04-18 - 1. Jelentés a Szolnok megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzetéről. Melléklet: jelentés - 2. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Előterjesztés fegyelmi ügyek megtárgyalására. Melléklet: előterjesztés - Szóbeli javaslat mezőgazdasági termelőszövetkezeti pártszervezetek megalakulásának engedélyezésére - Szóbeli előterjesztés tag- tagjelölt felvételi kérelmek elbírálására - Szóbeli javaslat járási és városi revíziós bizottsági tagokra

az elmúlt években, különösena* az elmúlt évben - az eredmőnyekmegjavitására'komoly erőfeszítéseket tettek. A tsz-ek többségében-ciztositották, hogy a terméshozamokai, az állati hozamokat jelentősen felemeljék, egyes tsz-ek még két-háromszorosát is betervezték az előeknek, azonban ennek ellenére sem érték el azt az irányszámot, melyet az országos terv alapján a Pm megállapított. Pl. a 1 kukoricából Szolnok megyének 11.80 mázsát állapított meg, a megyei öszszesitett terv csak 11.32 ínáas át tartalmaz; a íT.í terve őszi bizából 9,5, a tsz-ek 8,21 mázsát terveztek be. Ez nem is lenne baj, inkább az a hiba, hogy a terv célkitűzései megvalósításának még nem sikerült megteremteni a megfelelő feltételeit. A feltótelek biztosítására a megyei, járási párt- és állami szervek mág nem tették meg a szükséges intézkedést. Mi a magunk részéről nem tudunk egyetérteni azzal, hogy Szolnok megyében a ts&ek alacsony terméseredménye, alacsony jövedelmezősége az úgynevezett külterjes gazdálkodásból adódik. Azért nem értünk ezzel egyet, mert szerintünk a jövedelmezőség alacsonysága nem a gabonafélék magas arányában van, hanem az alacsony terméseredményekben van. Szolnok megyében a felszabadulás előtt is ós a szolnokmegyei nagybirtokokon is kb. annyi volt a kenyérgabonafélék vetésterülete, sőt még nagyobb, mint jelenleg a szolnokmegyei tsz-ekben.Szolnok megye az ország egyik központi gabonatermő megyéje. Az elvtársak ismerik az ország kenyérgabona problémáját ós a PB többszöri döntését, hogy semmiképpen sem lehet engedni a kenyérgabona vetésterületének csökkenését, sőt emelni kell azt. Hogy mennyire az alacsony terméseredmény az oka az alacsony jövedelmezőségnek, azt mutajják $ több tsz-ben elért eredmények is. A szajoli -Előre TSZ-ben a búzatermelés csak 4-6 q volt, a fejési átlag 7oo 1, a kukoricatermés pedig 2.4 q.Ezért volt alacsony a jövedelmezőség is, amin lehet és kell is változtatni. A megszilárditássa'l kapcsolatban ugy véljük, hogy áll megfelelő terv a megyei pártbizottság és a megyei tanács rendelkezésére. A jelentés maga is ós az általunk ismert megyei tanács vb által elkész itett II. negyedévi munkaterv is tartalmain a azokat a komoly teendőket, melyek nélkül az elmúlt más fél évben elharapódzott jobboládali tendenciákat iEm lehetne^ megssüntetni. , Még nincs minden rendben a tsz-ekben Szolnok megyében, Most, hogy az elvtársak lentjártak Szolnok megyében, a jászteleki tsz-ben azt tapasztalták, hogy 8 órás munkaidőt' tartanak, ami nem helyes. Annak ellenére, hogy a részes müvelés kisebb térre szorult vissza, mint tavaly, mégis tapasztalható, hogy a tsz-ek egyike, másika ebben azévben is részes müvelésre akarja kiadni a földet. A szajoli tsz-ben pl 75 hold kukorica földből 63 holdat már ki is adtak. Ez is rovására megy a jövedelem csökkenésének. Kern kielégítő a tsz-ek munkaerőszükséglete sem. A jászberónyi tszékben alig van több egy családból egy tagnál. A jászteleki Alkotmányban is annyi tag van, ahány család. Kern tapasztaltuk azt, hogy a családtagok munkába való bevonására tennének valamit. A tsz-eknek egy részében, éppen ugy, mint az ország többi vidékein is, megtaláltuk a háztáji gazdaság túlméretezését. Ezt nem lehet a jelentésben csak megemlíteni. Hiányosság van a munkaegység szerepének ós jelentőségének tudatosításában. A tsz-eknek van egy olyan része Szolnok megyében, ahol sokszi alku tárgya a munkaegység, különösen az állattenyésztésben. A dolgozók egy része nem a munka mennyisé gótől és eredményességétől függően kapja a munkaegységet, hanem naponként kap 2 munkaegységet. Véleményünk szerint és ebben a szolnokmegyei elvtársak is egyetértettek - különösen ezért elhanyagolt az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztós. Bár, ha felemelnénk a munkegységet 0,6-ről, lehet, hogy megjavulna ez a munka.